Megnyílt a Nemzeti Galéria Ország Lili-kiállítása
Több mint háromszáz munkát vonultat fel Árny a kövön címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szombattól látható Ország Lili-kiállítása, melyhez felépült a 90 éve született képzőművész által elképzelt labirintus is.
Az MNG tárlata Ország Lili művészetének eddigi legteljesebb bemutatása - mondta el a pénteki megnyitón Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, hozzátéve: Ország Lili nem tartozik a könnyed képek alkotói közé; minden munkáját mély gondolati tartalom és feszítő élmények inspirálták.
Az Ungváron született művészt 1944-ben családjával a helyi gettóba zárták, majd feltették az Auschwitz-ba tartó halálvonatra, de Kassán sikerült megszökniük - idézte fel. Krucsainé Herter Anikó elmondása szerint Ország Lili művészetének visszatérő elemei a jelek, szimbólumok.
A tárlat szenzációja, hogy Ország Lili halála előtt festett, 48 festményből és 60 monotípiából álló Labirintus-sorozata több mint harminc év után most először látható ismét egyben - hívta fel a figyelmet Krucsainé Herter Anikó. Baán László, az MNG főigazgatója felidézte: egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg, hiszen Kolozsváry Marianna édesapja, Kolozsváry Ernő Ország Lili egyik első és legnagyobb gyűjtője, mecénása volt.
A kiállításon végigkövethető az út, ahogy Ország Lili a megsemmisítésre összegyűjtötteket körbezáró téglagyári falaktól a városfalakon át eljut a labirintus faláig - közölte a főigazgató. Kolozsváry Marianna elmondása szerint Ország Lili egész életében festőnek készült, gyerekkorában is a rajzolásban találta meg a békéjét, az 1944-ben átélt szorongás és félelem azonban örökre a lelkébe vésődtek.
Ki kellett festenie magából vízióit, hogy szembe tudjon fordulni félelmeivel - hangsúlyozta a kurátor. Mint hozzáfűzte, Ország Lilit szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartják számon; nagy hatással volt rá De Chirico és Toyen, akik munkáival a tárlat közönsége is találkozhat. Kolozsváry Marianna felidézte: szürrealista korszakának lezárultával, a szorongások képi újraélése helyett Ország Lili a transzcendenciában keresett feloldozást, és az ikonfestészet motívumaiból nyert inspirációt, később pedig a prágai temető sírkövei ihlették meg.
Az 1970-es évek elején városalaprajzokat kezdett festeni, majd egyre inkább a falak felületére koncentrált, különböző írások jeleit elhelyezve képein. Festészetében mindig az idő távlatait karolta át, az ősi falakba épülő nyomtatott áramkörök már jelzik a jövőt képein - emlékeztetett a kurátor. Földény F. László esszéíró szerint Ország Lili művészete nehezen építhető a magyar képzőművészeti hagyományba, "az övé az oppozíció festészete".
Első korszakának főszereplői a falak - mutatott rá az író, hozzátéve: Ország Lili a falakkal súlyos terhet is rakott festészetére, a piktúrától elmozdult a pszichológiához tartozó területekre. Tehetsége azonban nem engedte, hogy leragadjon a szürrealizmusnál: falaiból városok lettek, majd a városok labirintussá alakultak - hangsúlyozta Földény F. László.
Az Árny a kövön címet viselő kiállítás 2017. március 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások