Méltányos feltételeket követelnek a művészek az online platformokkal szemben
Méltányos feltételeket követel az online platformokkal szemben 18 ezer európai alkotó, köztük 650 magyar szerző. Pedro Almodóvar, Ennio Morricone, Andrea Bocelli mellett többek között Presser Gábor, Jeney Zoltán, Zorán, Tariska Szabolcs, Spiró György, Likó Marcell és Király Viktor is aláírta az Európai Bizottság vezetőjének címzett nyílt levelet.
A dokumentum a digitális piac kiegyensúlyozottá tételét és az alkotók méltányos javadalmazását sürgeti - közölte csütörtökön az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel.
Az Európai Bizottságra a kulturális-kreatív iparág azért próbál meg nyomást gyakorolni, hogy az minél hamarabb megfelelő megoldást találjon az elsősorban alkotókat sújtó, úgynevezett értéktranszfer kérdésére.
A fő probléma, hogy a fogyasztók által feltöltött, alapvetően ingyenesen elérhető tartalmakra alapuló online platformok (például a Facebook, a SoundCloud vagy a YouTube) jelentős bevételeikből alig juttatnak az alkotóknak.
Ez értéktranszfert eredményez, hiszen az alkotótevékenység által teremtett érték - túlnyomó részben - így a platformszolgáltatóké lesz, ahelyett, hogy az alkotók jutnának hozzá - olvasható a dokumentumban, amely kitér arra is, hogy eközben a jogszerűen működő tartalomszolgáltatások, mint az iTunes, a Deezer, a Spotify, a Netflix törekednek a tisztességes megosztásra és elszámolásra.
Korábban elsősorban dalszerzők és zenészek szakmai szervezetei tiltakoztak a platformszolgáltatók piaci gyakorlata miatt, most azonban a kreatív iparág minden korábbinál nagyobb összefogásban emelte fel a szavát. Véleményük szerint ugyanis nemcsak a zenészvilág, de az egész kulturális-kreatív ökoszisztéma veszélyben van. Ezért a dalszerzők, írók, rendezők, forgatókönyvírók, fotósok, szobrászok, festők az EB elnökének, Jean-Claude Junckernek címzett levelükben közösen sürgetik a változást.
"Az online platformszolgáltatások piaci összértéke 22 milliárd euró, és ennek komoly része, 23 százaléka közvetlenül kulturális termékek - zenék, filmek, irodalmi vagy vizuális művek - felhasználásához kötődik. Ehhez képest a szolgáltatók semmit vagy csak jelentéktelen töredékösszegeket adnak az alkotóknak. Ezen a helyzeten változtatni kell" - idézte a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját.
A nyílt levél szerint a megoldást az európai jogalkotás jelentheti, hogy azok a szereplők, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tartalom hozzáférésében, többé ne mentesülhessenek minden szerzői jogi felelősség alól.
MTI
A dokumentum a digitális piac kiegyensúlyozottá tételét és az alkotók méltányos javadalmazását sürgeti - közölte csütörtökön az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel.
Az Európai Bizottságra a kulturális-kreatív iparág azért próbál meg nyomást gyakorolni, hogy az minél hamarabb megfelelő megoldást találjon az elsősorban alkotókat sújtó, úgynevezett értéktranszfer kérdésére.
A fő probléma, hogy a fogyasztók által feltöltött, alapvetően ingyenesen elérhető tartalmakra alapuló online platformok (például a Facebook, a SoundCloud vagy a YouTube) jelentős bevételeikből alig juttatnak az alkotóknak.
Ez értéktranszfert eredményez, hiszen az alkotótevékenység által teremtett érték - túlnyomó részben - így a platformszolgáltatóké lesz, ahelyett, hogy az alkotók jutnának hozzá - olvasható a dokumentumban, amely kitér arra is, hogy eközben a jogszerűen működő tartalomszolgáltatások, mint az iTunes, a Deezer, a Spotify, a Netflix törekednek a tisztességes megosztásra és elszámolásra.
Korábban elsősorban dalszerzők és zenészek szakmai szervezetei tiltakoztak a platformszolgáltatók piaci gyakorlata miatt, most azonban a kreatív iparág minden korábbinál nagyobb összefogásban emelte fel a szavát. Véleményük szerint ugyanis nemcsak a zenészvilág, de az egész kulturális-kreatív ökoszisztéma veszélyben van. Ezért a dalszerzők, írók, rendezők, forgatókönyvírók, fotósok, szobrászok, festők az EB elnökének, Jean-Claude Junckernek címzett levelükben közösen sürgetik a változást.
"Az online platformszolgáltatások piaci összértéke 22 milliárd euró, és ennek komoly része, 23 százaléka közvetlenül kulturális termékek - zenék, filmek, irodalmi vagy vizuális művek - felhasználásához kötődik. Ehhez képest a szolgáltatók semmit vagy csak jelentéktelen töredékösszegeket adnak az alkotóknak. Ezen a helyzeten változtatni kell" - idézte a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját.
A nyílt levél szerint a megoldást az európai jogalkotás jelentheti, hogy azok a szereplők, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tartalom hozzáférésében, többé ne mentesülhessenek minden szerzői jogi felelősség alól.
MTI
Hozzászólások