MMA: újjászületik a nagyharsányi szoborpark
A Mohács 500 program keretében példa nélküli megújuláson megy keresztül a Villányi-hegységben, a Szársomlyó hegy lábánál egy felhagyott kőbányában több mint fél évszázada létesült nagyharsányi szoborpark - tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) pénteken az MTI-t.
Közleményükben jelezték, hogy a park újjászületésének részeként komplex restaurálási munkálatok zajlanak, 140 alkotás tudományos feldolgozása valósul meg, alkotói szimpózium zajlik és három új szobor is létrejön.
Emlékeztettek arra, hogy a parkban – közel két évtized után – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Symposion Alapítvány szervezett idén nyáron ismét közös szimpóziumot a szobrász és restaurátor hivatás iránt elkötelezettek számára.
A Fókuszban a nagyharsányi szoborpark címet viselő komplex projekt részeként emellett új alkotásokat helyeznek el, illetve átfogó restaurálási, művészettörténeti és dokumentációs program valósul meg. A Péter Ágnes szobrászművész, a Symposion Alapítvány elnöke vezetésével zajló összetett megújulási program célja nem pusztán a fizikai helyreállítás, hanem a szellemi örökség újraélesztése, valamint a hatvanas–hetvenes években működő szobrász szimpóziumok és alkotótelepek szellemiségének, közösségépítő erejének továbbvitele is – jelezték a komünikében.
A részletekkel kapcsolatban közölték, hogy az új szobrok elkészítésére szóló felhívásra 24 pályamű érkezett, ezek közül három nyertes alkotás valósulhat meg, így Miklya Gábor SHIFT / Elmozdulás, Hegedüs Éva Nyugvópont és Sárkány Balázs Hosszúhajú állat IV – A jólfésült című művei készülhetnek el, s kerülhetnek a parkba.
A három új alkotás nem pusztán mennyiségi bővítést jelent: a szoborpark térbeli logikáját is újragondolták. A meglévő művek közül többet áthelyeznek majd, hogy a kompozíció összhangba kerüljön a friss koncepcióval. Ennek jegyében például Gaál Tamás monumentális szobra is új, kiemelt helyet kap a parkban. A szoborpark átfogó felújítása és szellemi újraaktiválása részeként újraindult a régióban a hosszú időre megszakadt szobrász szimpózium is, ahol a restaurátor hallgatók mestereikkel, illetve a szobrászművészek dolgoztak egymás mellett.
Mindezek mellett elindult a Villányi Nemzetközi Szobrász Symposium teljes művészettörténeti feldolgozása, ennek eredményeként a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) koordinálásával szoborregiszter, katalógus, 3D dokumentáció, riportsorozat és dokumentumfilm is készül.
A szoborparkot működtető DDNPI honlapja szerint 1967-ben fogalmazódott meg annak gondolata, hogy a Szársomlyó egykori kőbányájában szobrász alkotótelepet hozzanak létre. A következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű, nyári alkotótelepet létesítettek. Az alapítólevélben foglaltak értelmében az alkotótelepen készült művekből minden művésznek egy-egy alkotást a szimpozion közgyűjteményének kellett átadni. Ez jelentette a mai szabadtéri szoborpark alapját.
A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába, Norvégiától Olaszországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére.
Az itt megtalálható művek mentesek a szocialista művészetirányítási rendszer eszmeiségétől, kizárólagosan esztétikai, művészeti kérdésfeltevésekkel foglalkoznak, a korszak valóságos művészetének képét adva. Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz (Lengyelország), Vittorio di Muzo (Olaszország), Pierre Székely (Franciaország/Magyarország).
A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott. A jelenleg 130 alkotást bemutató szoborparkban és annak környéként 2020-ban több fejlesztés is zajlott: új, korszerű, tájba illő stílusú fogadóépület váltotta fel a korábbi, egyszerű pénztárhelyiséget, valamint a szoborparkot övező sziklafal peremén panoráma sétány létesült, mely lehetővé teszi a látogatók biztonságos és természetkímélő mozgását a bemutatóhelyen – olvasható a DDNPI honlapján.
(Forrás: MTI)
Közleményükben jelezték, hogy a park újjászületésének részeként komplex restaurálási munkálatok zajlanak, 140 alkotás tudományos feldolgozása valósul meg, alkotói szimpózium zajlik és három új szobor is létrejön.Emlékeztettek arra, hogy a parkban – közel két évtized után – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Symposion Alapítvány szervezett idén nyáron ismét közös szimpóziumot a szobrász és restaurátor hivatás iránt elkötelezettek számára.
A Fókuszban a nagyharsányi szoborpark címet viselő komplex projekt részeként emellett új alkotásokat helyeznek el, illetve átfogó restaurálási, művészettörténeti és dokumentációs program valósul meg. A Péter Ágnes szobrászművész, a Symposion Alapítvány elnöke vezetésével zajló összetett megújulási program célja nem pusztán a fizikai helyreállítás, hanem a szellemi örökség újraélesztése, valamint a hatvanas–hetvenes években működő szobrász szimpóziumok és alkotótelepek szellemiségének, közösségépítő erejének továbbvitele is – jelezték a komünikében.
A részletekkel kapcsolatban közölték, hogy az új szobrok elkészítésére szóló felhívásra 24 pályamű érkezett, ezek közül három nyertes alkotás valósulhat meg, így Miklya Gábor SHIFT / Elmozdulás, Hegedüs Éva Nyugvópont és Sárkány Balázs Hosszúhajú állat IV – A jólfésült című művei készülhetnek el, s kerülhetnek a parkba.
A három új alkotás nem pusztán mennyiségi bővítést jelent: a szoborpark térbeli logikáját is újragondolták. A meglévő művek közül többet áthelyeznek majd, hogy a kompozíció összhangba kerüljön a friss koncepcióval. Ennek jegyében például Gaál Tamás monumentális szobra is új, kiemelt helyet kap a parkban. A szoborpark átfogó felújítása és szellemi újraaktiválása részeként újraindult a régióban a hosszú időre megszakadt szobrász szimpózium is, ahol a restaurátor hallgatók mestereikkel, illetve a szobrászművészek dolgoztak egymás mellett.
Mindezek mellett elindult a Villányi Nemzetközi Szobrász Symposium teljes művészettörténeti feldolgozása, ennek eredményeként a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) koordinálásával szoborregiszter, katalógus, 3D dokumentáció, riportsorozat és dokumentumfilm is készül.
A szoborparkot működtető DDNPI honlapja szerint 1967-ben fogalmazódott meg annak gondolata, hogy a Szársomlyó egykori kőbányájában szobrász alkotótelepet hozzanak létre. A következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű, nyári alkotótelepet létesítettek. Az alapítólevélben foglaltak értelmében az alkotótelepen készült művekből minden művésznek egy-egy alkotást a szimpozion közgyűjteményének kellett átadni. Ez jelentette a mai szabadtéri szoborpark alapját.
A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába, Norvégiától Olaszországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére.
Az itt megtalálható művek mentesek a szocialista művészetirányítási rendszer eszmeiségétől, kizárólagosan esztétikai, művészeti kérdésfeltevésekkel foglalkoznak, a korszak valóságos művészetének képét adva. Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz (Lengyelország), Vittorio di Muzo (Olaszország), Pierre Székely (Franciaország/Magyarország).
A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott. A jelenleg 130 alkotást bemutató szoborparkban és annak környéként 2020-ban több fejlesztés is zajlott: új, korszerű, tájba illő stílusú fogadóépület váltotta fel a korábbi, egyszerű pénztárhelyiséget, valamint a szoborparkot övező sziklafal peremén panoráma sétány létesült, mely lehetővé teszi a látogatók biztonságos és természetkímélő mozgását a bemutatóhelyen – olvasható a DDNPI honlapján.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások