Múlt századi magyar műgyűjtőkről mutattak be a kötetet a Kieselbach Galériában
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János a könyv bemutatójának és a kiállítás megnyitójának sajtóeseményén hangsúlyozta: a könyv öt olyan karaktert - műgyűjtőt - mutat be, akik fontosak a ország szempontjából, fontosak a képzőművészet támogatása, a mecenatúra és a múzeum gyarapítása szempontjából. Ennek az öt gyűjtőnek a kollekciója a maga korában a világ legkomolyabb gyűjteményeibe is beleilleszthető lett volna - tette hozzá.
"Egyszerre volt magyar és egyszerre volt európai, egyszerre volt nemzeti és egyszerre volt globális, egyszerre volt lokális és egyszerre volt fantasztikus világszínvonal Budapest és a nemzet talán legsikeresebb korszakában" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezért is döntött úgy a Miniszterelnökség, hogy az ügy mellé állva támogatja a könyv megjelenését.
Kiemelte azt is, hogy a kötet eladásából származó bevételt jótékonysági célra, a Bátor Tábor támogatására fordítják. A miniszter felhívta a figyelmet ifjabb Andrássy Gyula, a politikus gyűjtőnek az alakjára, aki jelentős szerepet töltött be a magyar képzőművészet 20. századi szerevezésében. Példaértékű az a szellemi hagyaték, amit a múzeumszervezésben, a magyar művészetszervezésben, a franciák behozásában, az ízlésben, a minőségben ifjabb Andrássy Gyula képviselt - hangsúlyozta a miniszter.
Lázár János szerint Hatvany Ferenc gyűjteménye is a nemzetközi minőséget képviselte annak idején. Mint mondta, az ő gyűjteményében egyszerre volt benne a művészet és a minőség. Hozzátette, hogy Hatvany Ferenc alakja példaként szolgálhat arra is, hogy vagyonos emberként kötelességének tartotta a gyűjtéssel az ország gyarapítását is.
Molnos Péter elmondta, hogy több mint 17 éves kutató- és másfél éves írói munka eredményeként jött létre a kötet. A téma akkor kezdte el érdekelni, amikor a gyűjtés során megtalálta Kohner Adolf kollekciójának 1920 környékén íródott leírókartonjait, amelyeken a kiállítási adatok mellett Van Gogh Olajerdő, Gauguin Hívás című képe, Cézanne Csendélet fekete órával, Renoir Szajna partján című műve is szerepelt. Hozzátette, hogy a képek szétszóródtak, külföldre kerültek. Például Cézanne műve egy görög hajómágnáshoz került, míg Gauguin képe egy Las Vegas-i "kaszinómogulhoz" - magyarázta.
A történész szerint a 20. századi magyar történelem változásai és a sokszor előkerülő elitellenesség miatt ezek az értékek eltűntek Magyarországról. "Úgy éreztem, ha máshogy nem, legalább szimbolikusan valahogy visszaszerezzük ezeket a műveket" - jegyezte meg. Kieselbach Tamás, a galéria vezetője hangsúlyozta: Molnos Péter kötete a negyvenedik könyv, amely a galéria gondozásában jelent meg és a jövőben még további három kötet megjelenését tervezik a magyar műgyűjtés történetéről.
A kötethez kapcsolódó Elveszett örökség című kiállítás Hatvany Ferenc festményeit és gyűjteményét mutatja be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások