Nemes Nagy Ágnes születésének centenáriuma alkalmából emlékérmét bocsát ki az MNB
Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából 15 ezer forint névértékű ezüst és 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a magyar költészet napján, április 11-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az MNB pénteki közleménye szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum szakértésével készült emlékérméket Pelcz Balázs szobrászművész tervezte. Az emlékérme előlapjának központi motívuma Nemes Nagy Ágnes Szobrokat vittem című versének képi megjelenítése: egy süllyedő vitorláshajó stilizált ábrázolása három óriási fejszoborral a fedélzetén.
A víz felületén a Kossuth-díjas költőnő kézírásával olvasható a vers első sora.
"A költemény, mely a sírkövén is olvasható, Nemes Nagy Ágnes életművének központi kérdését, az alkotó ember dilemmáját fogalmazza meg a verseire oly jellemző szikár megfogalmazással, a tárgyiasság eszközével" - írták. Az emlékérme hátlapján Nemes Nagy Ágnes portréja látható, a háttérben könyveivel és az általa példaképként tisztelt Babits Mihály költő portréjával.
A recézett szélű színesfém emlékérmék átmérője 38,61 milliméter. A 15 ezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 2 ezer forintos névértékű színesfém változat 75 százaléka réz és 25 százaléka nikkel ötvözetből készült, súlya 30,8 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5-5 ezer darabot bocsátanak ki.
Mint a közleményben felidézték, Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista első verseskötete 1946-ban jelent meg. Férjével, Lengyel Balázs író-kritikussal ugyanebben az évben alapította meg a Nyugat eszmeisége folytatásának is szánt, a fiatal írónemzedéket tömörítő Újhold című irodalmi folyóiratot, melyet 1948-ban betiltottak. A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott.
Második kötete Szárazvillám címen 1957-ben, a harmadik 1967-ben Napforduló címmel jelent meg. Ennek kötetindító Között-ciklusában közölte Szobrokat vittem című emblematikus versét is. Ezután három gyűjteményes kötete jelent meg (1969: A lovak és az angyalok; 1981: Között; 1986: A Föld emlékei). Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon Nemes Nagy Ágnest.
Költészete mellett esszéisztikája is jelentős. Mesterei, Halász Gábor és Szerb Antal után a babitsi esszéíró hagyomány örököse. Új alapokra helyezte Babits Mihály költészetének kortárs értelmezését. 1986-ban Lengyel Balázzsal új formában felélesztették az Újholdat (Újhold-Évkönyv), amelynek összesen tizenkét kötete jelent meg egészen Nemes Nagy Ágnes haláláig.
Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat (1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének elismeréseként a Kossuth-díjat (1983). A második világháború alatt folytatott életmentő tevékenységükért 1997-ben Lengyel Balázzsal együtt megkapták a Yad Vashem, a "Világ Igaza" kitüntetést. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
A "Nemes Nagy Ágnes" ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások