Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeumban
Két évszázad német nyelvterületen készült rajzait és metszeteit mutatja be a Szépművészeti Múzeum Dürer kora című kiállítása, amely Albrecht Dürer számos metszete és rajza mellett id. Lucas Cranach, Albrecht Altdorfer, Hans Baldung Grien, valamint a németországi gótika, reneszánsz és manierizmus számos más mesterének alkotásait is felvonultatja.
A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében a napokban megnyílt kamaratárlat középpontjában természetesen Albrecht Dürer réz- és fametszetei állnak. A válogatás azonban bővebb kitekintést nyújt, hiszen az 1410-es évektől 1600-ig nyújt betekintést a múzeum Grafikai Gyűjteményének gazdag német anyagába, összesen 54 munkán keresztül - mondta el az MTI-nek a kiállítás kurátora.
Bodnár Szilvia elmondása szerint a Dürertől látható tíz réz- és fametszet, valamint két rajz a nagy reneszánsz mester pályájának mindegyik korszakát felvillantja. Két lap - köztük a híres Apokalipszis négy lovasa - látható az ifjúkori főműként számon tartott Apokalipszis-sorozatból, az Ádám és Éva című metszettel pedig Dürer az ideális férfi és női alakok arányaira vonatkozó kutatásait összegezte.
Az érett korszak főműve a három "mester rézmetszetként" ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Szent Jeromos a dolgozószobában, valamint a művészettörténet talán legismertebb metszete, a rendkívül szerteágazó szimbólumrendszerrel megformált Melencolia I, melyről már könyvtárnyi szakirodalom született - jegyezte meg a kurátor.
Mint hozzátette, magas színvonalú üvegablaktervek, mintalapok mutatják be a Dürer műhelyében folyó alkotómunkát is. Elsősorban az úgynevezett Dunai iskolába sorolt festők - Albrecht Altdorfer, Wolfgang Huber - rajzain keresztül idézi fel az önálló tájábrázolás kezdeteit a kiállítás, amelynek következő egységei technikai és funkcionális szempontból is feltárják a korszak rajzművészetét.
Plasztikus hatásukkal látványosak Cranach, Altdorfer és társaik sötét alapozású lapokra készített chiaroscuro rajzai, míg az előkészítő rajzok az alkotómunka titkaiba nyújtanak betekintést. A krakkói Boldogasszony templom hatalmas főoltárának készítőjeként ismert Veit Stoss szobrásztól például mindössze öt rajz maradt fenn, ebből kettő a kiállításban látható, míg Augustin Hirs(ch)vogeltől egy teljes, 53 lapból álló, vadászati tematikájú üvegablakterv-sorozatot őriz a Szépművészeti Múzeum, ezek közül szintén kettőt bemutatva.
Az október 18-ig nyitva tartó tárlatot a II. Rudolf német-római császár prágai udvarában működött német művészek 1600 körül készült kompozícióinak válogatása zárja le.
(Forrás: MTI)
A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében a napokban megnyílt kamaratárlat középpontjában természetesen Albrecht Dürer réz- és fametszetei állnak. A válogatás azonban bővebb kitekintést nyújt, hiszen az 1410-es évektől 1600-ig nyújt betekintést a múzeum Grafikai Gyűjteményének gazdag német anyagába, összesen 54 munkán keresztül - mondta el az MTI-nek a kiállítás kurátora.
Bodnár Szilvia felidézte: a kollekció német rajzait bemutató tárlat több mint fél évszázada volt legutóbb látható a Szépművészetiben; a mostani kiállítás apropóját az adja, hogy 10 évnyi kutatómunka eredményeként elkészült és nyáron megjelenik ennek az anyagnak a szakkatalógusa.
A kiállítás hat szekcióban mutatja be a korszakot, ezek időrendi, tematikai és technikai szempontokat is vizsgálnak. A látogató a gyűjtemény több ritkán látható darabjával is találkozhat, ilyenek például azok a 15. századi gótikus rajzok, melyek közül világszerte nagyon kevés maradt fenn.
Bodnár Szilvia elmondása szerint a Dürertől látható tíz réz- és fametszet, valamint két rajz a nagy reneszánsz mester pályájának mindegyik korszakát felvillantja. Két lap - köztük a híres Apokalipszis négy lovasa - látható az ifjúkori főműként számon tartott Apokalipszis-sorozatból, az Ádám és Éva című metszettel pedig Dürer az ideális férfi és női alakok arányaira vonatkozó kutatásait összegezte.
Az érett korszak főműve a három "mester rézmetszetként" ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Szent Jeromos a dolgozószobában, valamint a művészettörténet talán legismertebb metszete, a rendkívül szerteágazó szimbólumrendszerrel megformált Melencolia I, melyről már könyvtárnyi szakirodalom született - jegyezte meg a kurátor.
Mint hozzátette, magas színvonalú üvegablaktervek, mintalapok mutatják be a Dürer műhelyében folyó alkotómunkát is. Elsősorban az úgynevezett Dunai iskolába sorolt festők - Albrecht Altdorfer, Wolfgang Huber - rajzain keresztül idézi fel az önálló tájábrázolás kezdeteit a kiállítás, amelynek következő egységei technikai és funkcionális szempontból is feltárják a korszak rajzművészetét.
Plasztikus hatásukkal látványosak Cranach, Altdorfer és társaik sötét alapozású lapokra készített chiaroscuro rajzai, míg az előkészítő rajzok az alkotómunka titkaiba nyújtanak betekintést. A krakkói Boldogasszony templom hatalmas főoltárának készítőjeként ismert Veit Stoss szobrásztól például mindössze öt rajz maradt fenn, ebből kettő a kiállításban látható, míg Augustin Hirs(ch)vogeltől egy teljes, 53 lapból álló, vadászati tematikájú üvegablakterv-sorozatot őriz a Szépművészeti Múzeum, ezek közül szintén kettőt bemutatva.
Az október 18-ig nyitva tartó tárlatot a II. Rudolf német-római császár prágai udvarában működött német művészek 1600 körül készült kompozícióinak válogatása zárja le.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások