Néptáncgálával és bajuszfesztivállal ünnepelnek Kiskunfélegyházán
Néptáncgálával, bajuszfesztivállal, szentmisével és ünnepi közgyűléssel emlékeznek kiskun elődeikre május 20-a és 22-e között Kiskunfélegyházán - közölték a szervezők az MTI-vel.
A hagyományőrző és kulturális programsorozat, a Városalapítók hete keretében tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Kunsági Bajuszfesztivált, amely május 22-én Jánváry Zoltán grafikusművész Vitéz Bajszosok című fotókiállításával kezdődik a Petőfi Sándor Emlékházban. Ezt követi a bajuszosok felvonulása a Langaléta Garabonciások vezetésével és a Padkaporos Táncegyüttes közreműködésével.
A kiskunfélegyházi nemzetközi bajuszmustrát idén kategóriában - bajusz szakállal, kifent bajusz, természetes és magyar bajusz- hirdették meg. Az esemény a Kunsági Bajuszkirály megválasztásával és a bajuszkirályi eskütétellel zárul. A kísérőrendezvények között bábelőadás, vándorjátszótér, kézműves foglalkozások, kislegények bajuszversenye, harcászati bemutató, táncszínház és táncház is szerepel.
A nap a városalapítók emlékére celebrált szentmisével és ünnepi képviselő-testületi üléssel kezdődik, amelynek keretében városi kitüntetéseket adnak át. A Városalapítók hete programsorozat állandó rendezvénye a "Miénk itt a tér" szabadtéri tárlat, amelynek kiállítói idén a helyi Wesel Hugó Fotókör és a Lodzi Fotóművészek Társasága.
A néptáncgála május 21-én délelőtt kezdődik a Padkaporos Táncegyüttes, a Kunság Táncegyüttes, a Kiskun Alapfokú Művészeti Iskola és a Borvirág Táncegyüttes közreműködésével. Később a Széljáró Balladás Együttes Mi Petőfink címmel ad koncertet. A dalokat tekerőlanton kísérik. A többnapos fesztivál keretében május 20-án több kiállítás is nyílik, egyebek mellett Mezősi Ágnes helyi fotóművész Egyensúly című, valamint Miklya Emese Sára illusztrátor Meserajzok című tárlata.
A programok sorát május 21-én Majka és Curtis, míg május 22-én Tóth Vera élőzenei nagykoncertje zárja. A Városalapítók hete rendezvényeivel arra emlékeznek a kiskunfélegyháziak, hogy a kiskun elődök 277 évvel ezelőtt váltották meg szabadságukat, hiszen 1745. február végén készült el a redempciós oklevél, amely 9 pontban rögzítette a nagy- és kiskunok, illetve a jászok 1702-ben elvett kiváltságainak megerősítését. A diplomát hosszú előkészítő és egyeztető tárgyalások után Mária Terézia királynő 1745. május 6-án írta alá, majd május 24-én Királyfalván hirdették ki.
A kis település 1753-ban a Kiskun Kerület székhelye lett, 1774-ben pedig a királynő vásártartó jogot adományozott Félegyházának és mezővárosi rangra emelte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások