Népzenés-néptáncos mesedarab a Békéscsabai Jókai Színház színpadán
Nagy hangsúlyt kap a népzene és a néptánc a Békéscsabai Jókai Színház új bemutatójában, A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékban, amelynek premierje február 11-én lesz.
A darab a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség és a mindenkori kapzsiság története is egyben - emeli ki az új darabról a színház ajánlója. A próbák kezdetén Seregi Zoltán igazgató úgy fogalmazott: mesét színvonalasan előadni és a darabbal minél több korosztályhoz szólni már hagyomány a színházban, akárcsak a határon túli alkotók bevonása a teátrum munkájába.
A népmesét a Jászai-díjas vajdasági rendező, Hernyák György és Zalán Tibor dramaturg alkalmazta színpadra, a rendező - aki a díszleteket is tervezte - a színház tájékoztatása szerint a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött.
Az eredeti magyar népmesét Zalán Tibor dramaturg verses elemekkel gazdagította, mint mondta, verses, rímes prózát írt, a színészek rímekben beszélnek, ezzel is a szöveg zeneiségét hangsúlyozva. Hernyák György premier előtt annyit árult el, hogy az előadás 90 százaléka magyar néptánc lesz, szinte minden mondat után tánc következik az előadásban, a színészek és a Tabán Táncegyüttes négy profi táncosa szó szerint eltáncolják a történetet - mondta.
A Kárpát-medence néptáncának jellegzetes elemeit felvonultató koreográfiát Brezovszki Roland készítette. Zalán Tibor szerint a nézők előtt egy mozgásszínház elevenedik meg. Mint mondta, tapasztalatai szerint a közönség fogékony a hasonló stílusú, táncos-zenés előadásokra.
Hernyák György 11 éve már adaptálta a népmesét, az akkori bemutatóval elnyerte egy szabadkai nemzetközi fesztivál fődíját. Most azonban más, új koncepcióval készül, mint a próbák kezdetén fogalmazott, nem szeret ismételni.
Újdonság a darabban, hogy Zalán Tibor némileg átírta a mesét, és Bakos Árpád, a régebbi feldolgozás zeneszerzője is új muzsikát, új dalokat komponált a bemutatóra.
A történetben táncos-zenés elemekkel végigkísérik a szegény és kissé együgyű csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát.
A főbb szerepekben Csomós Lajos, Presits Tamás, Szabó Lajos, Liszi Melinda, Nagy Róbert és Tatár Bianka láthatók.
A Békéscsabai Jókai Színház - ahogyan a mesedarabok esetén szokta - játékot hirdetett a vállalkozó kedvű gyerekeknek, ezúttal jelmezt lehet tervezni a Szélkirálynak. Minden alkotást ajándékkal jutalmaznak, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat.
(Forrás: MTI)
A darab a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség és a mindenkori kapzsiság története is egyben - emeli ki az új darabról a színház ajánlója. A próbák kezdetén Seregi Zoltán igazgató úgy fogalmazott: mesét színvonalasan előadni és a darabbal minél több korosztályhoz szólni már hagyomány a színházban, akárcsak a határon túli alkotók bevonása a teátrum munkájába.A népmesét a Jászai-díjas vajdasági rendező, Hernyák György és Zalán Tibor dramaturg alkalmazta színpadra, a rendező - aki a díszleteket is tervezte - a színház tájékoztatása szerint a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött.
Az eredeti magyar népmesét Zalán Tibor dramaturg verses elemekkel gazdagította, mint mondta, verses, rímes prózát írt, a színészek rímekben beszélnek, ezzel is a szöveg zeneiségét hangsúlyozva. Hernyák György premier előtt annyit árult el, hogy az előadás 90 százaléka magyar néptánc lesz, szinte minden mondat után tánc következik az előadásban, a színészek és a Tabán Táncegyüttes négy profi táncosa szó szerint eltáncolják a történetet - mondta.
A Kárpát-medence néptáncának jellegzetes elemeit felvonultató koreográfiát Brezovszki Roland készítette. Zalán Tibor szerint a nézők előtt egy mozgásszínház elevenedik meg. Mint mondta, tapasztalatai szerint a közönség fogékony a hasonló stílusú, táncos-zenés előadásokra.
Hernyák György 11 éve már adaptálta a népmesét, az akkori bemutatóval elnyerte egy szabadkai nemzetközi fesztivál fődíját. Most azonban más, új koncepcióval készül, mint a próbák kezdetén fogalmazott, nem szeret ismételni.
Újdonság a darabban, hogy Zalán Tibor némileg átírta a mesét, és Bakos Árpád, a régebbi feldolgozás zeneszerzője is új muzsikát, új dalokat komponált a bemutatóra.
A történetben táncos-zenés elemekkel végigkísérik a szegény és kissé együgyű csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát.
A főbb szerepekben Csomós Lajos, Presits Tamás, Szabó Lajos, Liszi Melinda, Nagy Róbert és Tatár Bianka láthatók.
A Békéscsabai Jókai Színház - ahogyan a mesedarabok esetén szokta - játékot hirdetett a vállalkozó kedvű gyerekeknek, ezúttal jelmezt lehet tervezni a Szélkirálynak. Minden alkotást ajándékkal jutalmaznak, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások