Októberre elkészülhet a Duna egyetlen működő hajómalma Baján
Mint mondta, 2007-ben a dunai hagyományok ápolására egyesületet alapítottak. Az első évben azonban a pályázati lehetőségeket nem sikerült kihasználni, ezért úgy döntöttek, a hajómalom megépítése előtt a Duna és a Sugovica találkozásánál, a Türr-kilátó mellett egy halászati miniskanzen felállításába kezdenek. Az egykori vízi életformát, a halászok mindennapjait és eszközeit bemutató Duna-parti létesítményt széles körű civil összefogás eredményeként 2011-ben adták át. A miniskanzenben három - a halásztanyák mintájára készült - nádtetős, vesszőfonatos, paticsfalú házikó, valamint három esőbeálló található.
A tanyákat korhű eszközökkel rendezték be: ezekben a dobóhálótól kezdve a százéves csontos kecén, a merítőhálón és a haltartó bárkákon át számos, a halászathoz kapcsolódó eszközt mutatnak be. Az esőbeállókban Baja három nemzetközi hírű rendezvénye ideje alatt gyermekcsoportokat fogadnak. A Jánoska-eresztés, a halfőző fesztivál és a hajómalom ünnepén a legkisebbekkel - kézműves foglalkozások mellett - a Sárközben hagyományos borsos kalácsot dagasztanak és linzert sütnek.
A hajómalom építéséhez 2012-ben egy határon átnyúló pályázat újabb lendületet adott. A bajai Hajómalom Egyesület a vajdasági Gombos településsel és a molnárokat tömörítő molinológiai társasággal közösen konferenciasorozatot szervezett. Az elnyert támogatás révén pedig elkészülhettek a hajómalom tervei, valamint az őrlőszerkezet. A nagy vízkeréktengely, a göröndő és a lapátkerekek mellett sikerült beszerezni két malomkövet is. Közben a bajai vízügyi főiskola szakemberei hidrológiai medervizsgálatokkal mérték fel a kikötésére szánt dunai szakaszt.
Az elmúlt években az önkormányzat és a vállalkozások támogatásának, valamint a számos felajánlásnak köszönhetően tovább folytathatták a dunai halászati hagyományok felélesztését szolgáló hajómalom építését. Elkészülhetett a ház- és völgyhajó vasszerkezete, majd a 17 méter hosszú, 4 méter széles és 10 tonnás házhajót egy tavaly októberi éjszakán kiszállították a bajai kikötőbe. A hajómalom faborításához és famunkáihoz egyrészt a bajai erdőgazdaságból kapott vörös fűzet, másrészt a zalai dombokról származó, magas gyantatartalmú, víztaszító vörös fenyőt használják majd fel.
Palik Vera kiemelte: a malomházat, a gépezetet és a vízikereket is a gyergyószentmiklósi Márton László építi meg. Csapatával az elmúlt 25 évben több mint száz malmot készítettek Erdélyben és Magyarországon, köztük hengermalmot és patakmalmot is. Míg a mester dolgozik, megépül a kikötő is, hogy októberre elkészülhessen a magyarországi vízimolnárok örökségét bemutató múzeum, az egyetlen olyan működő hajómalom a Dunán, amit a folyó sodrása hajt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások