Péntektől játsszák az Ének az esőben-t a Szegedi Szabadtéri Játékokon
Hollywood aranykora elevenedik meg a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ahol a Budapesti Operettszínházzal koprodukcióban pénteken mutatják be - és a jövő hét végéig összesen öt alkalommal játsszák - az Ének az esőben című musicalt Harangozó Gyula rendezésében.
A fesztivál művészeti igazgatói posztját is betöltő táncművész egy közönségtalálkozón elmondta, négy éve Londonban látta a darabot, de akkor még nem gondolt arra, hogy valaha színpadra fogja állítani. Ha valaki meghallja az Ének az esőben valamelyik híres dalát, egyből a filmre gondol, mégis az összes olyan próbálkozás, amely korábban igyekezett a mozit színpadra vinni, kudarcba fulladt - tette hozzá.
Ahhoz, hogy ugyanazt a történtet elmesélhessük, egymásba folyó, pergő jelenetekre, a Dóm tér hatalmas színpadán különleges látványvilágra és sok szereplőre van szükség.
Ezért a színpadi környezet - amely lehet utca vagy stúdió is - szorosan kapcsolódik a film világához - fogalmazott a rendező. Somogyi Szilárd társrendező elmondta, a csaknem egyéves közös munka során törekedtek arra, hogy a filmszerű előadásban megjelenjen az irónia és kikacsintás a némafilm és a régi Hollywood felé.
Lőcsei Jenő koreográfus jutalomjátéknak tartja, hogy a színészek mellett 35-40 táncost irányítva részt vehet a munkában. Kiemelte, nagyszerű dalok alkotják a musicalt, de azt nem mindenki tudja, hogy egy kivételével egyik sem az Ének az esőbenhez íródott, hanem az 1929 és 1939 közti időszak, a szvingkorszak csúcsának valamelyik zenés filmjében hangzott fel először.
Nem maradnak ki a darabból a legendás szteppjelenetek sem, ezeket Hajdu Anita tervezte meg és tanította be. A némafilmek sztárját, Don Lockwoodot alakító Gömöri András Máté szerint fontos feladat a filmvásznon megjelenő élményt a színpadon visszaadni, de más színészi eszközöket kell alkalmazni.
Komoly technikai kihívást jelentett az is, hogyan szólaljon meg a szteppcipő úgy, hogy még a hátsó sorokban ülő nézők is hallják, ezt végül három mikroporttal oldották meg. A Don barátját, Cosmo Brownt játszó Kerényi Miklós Máté úgy látja, szereplőtársaival lassan-lassan kiváló "szteppimitátorokká" válnak, de táncukat össze sem lehet hasonlítani Gene Kelly mozgásával.
Szinetár Dóra a film hatására kezdett el tízéves korától szteppelni tanulni. A sok éves gyakorlás eredményt is hozott, az általa játszott színésznő, Lina Lamont azonban egyetlen sztepplépést sem tesz a darabban.
A közönség a musicalben olyan kedvenceket láthat még, mint a szőrös szívű producert játszó Gálvölgyi János, a gyönyörű hangú színésznőt megformáló Dancs Annamari vagy a rendezőt alakító Szabó P. Szilveszter.
(Forrás: MTI)
A fesztivál művészeti igazgatói posztját is betöltő táncművész egy közönségtalálkozón elmondta, négy éve Londonban látta a darabot, de akkor még nem gondolt arra, hogy valaha színpadra fogja állítani. Ha valaki meghallja az Ének az esőben valamelyik híres dalát, egyből a filmre gondol, mégis az összes olyan próbálkozás, amely korábban igyekezett a mozit színpadra vinni, kudarcba fulladt - tette hozzá.Ahhoz, hogy ugyanazt a történtet elmesélhessük, egymásba folyó, pergő jelenetekre, a Dóm tér hatalmas színpadán különleges látványvilágra és sok szereplőre van szükség.
Az emberi drámákat sem nélkülöző történet azt az időszakot eleveníti föl, amikor a némafilmet a hangosfilm váltja, és a korábbi sztárokat újabbak követik.
Ezért a színpadi környezet - amely lehet utca vagy stúdió is - szorosan kapcsolódik a film világához - fogalmazott a rendező. Somogyi Szilárd társrendező elmondta, a csaknem egyéves közös munka során törekedtek arra, hogy a filmszerű előadásban megjelenjen az irónia és kikacsintás a némafilm és a régi Hollywood felé.
Lőcsei Jenő koreográfus jutalomjátéknak tartja, hogy a színészek mellett 35-40 táncost irányítva részt vehet a munkában. Kiemelte, nagyszerű dalok alkotják a musicalt, de azt nem mindenki tudja, hogy egy kivételével egyik sem az Ének az esőbenhez íródott, hanem az 1929 és 1939 közti időszak, a szvingkorszak csúcsának valamelyik zenés filmjében hangzott fel először.
Nem maradnak ki a darabból a legendás szteppjelenetek sem, ezeket Hajdu Anita tervezte meg és tanította be. A némafilmek sztárját, Don Lockwoodot alakító Gömöri András Máté szerint fontos feladat a filmvásznon megjelenő élményt a színpadon visszaadni, de más színészi eszközöket kell alkalmazni.
Komoly technikai kihívást jelentett az is, hogyan szólaljon meg a szteppcipő úgy, hogy még a hátsó sorokban ülő nézők is hallják, ezt végül három mikroporttal oldották meg. A Don barátját, Cosmo Brownt játszó Kerényi Miklós Máté úgy látja, szereplőtársaival lassan-lassan kiváló "szteppimitátorokká" válnak, de táncukat össze sem lehet hasonlítani Gene Kelly mozgásával.
Szinetár Dóra a film hatására kezdett el tízéves korától szteppelni tanulni. A sok éves gyakorlás eredményt is hozott, az általa játszott színésznő, Lina Lamont azonban egyetlen sztepplépést sem tesz a darabban.
A közönség a musicalben olyan kedvenceket láthat még, mint a szőrös szívű producert játszó Gálvölgyi János, a gyönyörű hangú színésznőt megformáló Dancs Annamari vagy a rendezőt alakító Szabó P. Szilveszter.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások