Péntektől látható a Szépművészeti Múzeum kiállítása
Az ókori egyiptomi Újbirodalom egyik jelentős uralkodója, II. Amenhotep korát és sírjának kalandos felfedezését mutatja be a Szépművészeti Múzeum péntektől látható kiállítása, melynek középpontjában a fáraó sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll.
Olyan kiállítás nyílik most, amelyre bármely kulturális metropolisz büszke lehetne. A tárlat első verzióját a milánói MUDEC mutatta be 2017-ben, Budapesten egy ezen alapuló, de megújított kiállítás látható - mondta el a tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Baán László felidézte, hogy a budapesti kiállítást 2020 tavaszán tervezték megnyitni, de a pandémia miatt el kellett halasztani, szerencsére azonban minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni. Az olaszországi múzeumokból érkezett műtárgyakat és a Szépművészeti saját anyagát számos nemzetközi és magyar közgyűjteményből, illetve magángyűjtőtől érkezett kölcsönzés egészíti ki - jegyezte meg Baán László.
A kiállítás kurátorai Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője. Patrizia Piacentini az MTI-nek elmondta, hogy Milánóhoz képest a budapesti kiállítás sokkal fókuszáltabb, Victor Loré felfedezéseiből kiindulva II.
Mint felidézte, a projekt 2001-ben kezdődött, amikor a Milánói Egyetem megvásárolta a II. Amenhotep sírját 1898-ban felfedező francia régész, Victor Loré jegyzeteit. "Ez volt a tökéletes fáraó tökéletes felfedezése" - hangsúlyozta a sajtóbejáráson az olasz egyiptológus, hozzátéve: korábban ugyanis a régészet elsősorban régi tárgyak begyűjtését jelentette. Loré azonban már nem csupán erre koncentrált, méterről méterre haladva mindent pontosan feltárt és dokumentált.
II. Amenhotepet egyfelől azért nevezték tökéletes fáraónak, mert békés korszakot hozva, sikeresen megtartotta apja, az "Egyiptom Napóleonjának" is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek a mai Iraktól Dél-Szudánig terjedtek. Másrészt II. Amenhotep híres volt atletikusságáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiváló eredményeket ért el.
Ezt sugallja a kiállításba belépőket fogadó uralkodói büszt is, amely egyszerre sugároz erőt és békét - emelte ki Patrizia Piacentini. Épségben fennmaradt - és a kiállításban pontos másolatban látható - II. Amenhotep tejtestvére, Kenamun harci kocsija, mellette pedig egy korabeli egyiptomi íj idézi fel az egykori vadászatokat és hadjáratokat. Bőséges anyag mutatja be a korabeli elit mindennapi életét is: kozmetikai kellékek, ékszerek, szőttesek, lábbelik, sőt még parókához való hajfonatok is.
A kiállítás dokumentumokon, térképeken, korabeli külföldi és magyar újságokon és számos egykori fotón keresztül felidézi az 1898-as felfedezést és annak előzményeit is. Patrizia Piacentini elmondása szerint az újbirodalmi királymúmiák jelentős többségét nem saját sírkamrájukban találták meg, őket ugyanis még az ókorban közös rejteksírokba helyezték át, a sírrablók elleni védekezéséként. Ezért is számított szenzációnak, hogy II. Amenhotep múmiáját saját sírkamrájában és szarkofágjában tárta fel Victor Loré, később az oldalkamrákban további uralkodói rejteksírokat is felfedezve.
Ennek a sírkamrának a pontos mása áll a kiállítás középpontjában, falain rajzokkal és hieroglafikus feliratokkal bemutatva a király túlvilági útját, középen pedig a hatalmas kőszarkofággal, a tárlat utolsó egysége pedig a korabeli újbirodalmi elit temetkezését és túlvilági elképzeléseit tárja a látogatók elé. A II. Amenhotep és kora - A fáraó sírjának felfedezése című kiállítás péntektől 2022. január 9-ig látható a Szépművészeti Múzeumban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások