Pünkösd - Örökség fesztivál a Szentendrei Skanzenben
A magyar nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségeket ismerhetik meg a látogatók vasárnap és hétfőn a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum pünkösdi Örökség fesztiválján - számolt be az MTI-nek a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője.
Az igazgató felidézte: az UNESCO-egyezmény azért jött létre, hogy megőrizze a közösségi kulturális gyakorlatokat, az élő hagyományokat. A 2009 óta működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság ennek a hazai megvalósítását látja el.
Felmérik az örökséget és összefogják azokat a közösségeket, amelyek a mai napig megélik hagyományaikat.
"Legfontosabb jellemzőjük - akár vidéki, akár városi közösségről van szó -, hogy a kifejezésforma, a közösségi tudás az ő identitásukat jelentsék". A közösségek maguk jelentkezhetnek és örökségük felkerülhet a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
Hozzátette: az országok által összeállított nyilvántartásból juthatnak fel az örökségek az UNESCO reprezentatív listájára. Magyarország nemzeti jegyzékén több mint húsz elem található, eddig a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a solymászat került fel a nemzetközi listára.
Csonka-Takács Eszter kiemelte: pünkösdkor ezek a közösségek töltik be a skanzen portáit, az alföldi, a kisalföldi és a dél-dunántúli tájegységekben kalocsai asszonyoktól lehet tanulni pingálást, föl lehet próbálni a matyó viseletet, lehet korongozni a magyarszombatfai és a mezőtúri fazekasokkal, gyékényszövést lehet tanulni a tápéi asszonyoktól, megismerhetik a látogatók a selmeci diákhagyományokat, a solymászokat vagy az egri fertálymestereket.
De megkóstolhatják a hagyományos halászeszközöket készítő és azzal halászó Duna menti halászok halászlevét vagy a szatmári szilvalekvárfőzők süteményét. A sokszínű programban a színpadon folyamatosan mutatkoznak be tánc- és zenei hagyományaikkal a közösségek, így például a kalocsai vagy a matyó táncosok, a mohácsi busók.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a hazai közösségek mellé külföldi vendég is érkezik Macedóniából. Az általuk éltetett Kopachkata nevű közösségi tánc különlegessége, hogy hatalmas dobokkal kísérik és a tánc mellett a hagyományos tésztaételeiket és füttytechnikáikat is bemutatják a magyar közönségnek.
Pünkösd ünnepéhez kapcsolódva kétszáz kis táncos eleveníti fel a pünkösdölés szokását, idézi meg a pünkösdi királynéjárást házról házra járva. A látogatók megcsodálhatják a nemzeti jegyzéken szereplő mendei pünkösdi templomdíszítést is. A Pest megyei település közössége a skanzen egyik templomát díszíti fel, ahol nyárfákat állítanak fel, ezekre hímzéseket, terítőket, csipkéket és gyönyörű hímzett pillangókat akasztanak.
"A gyerekek velük kis pillangókat készíthetnek, míg a mohai tikverőzőkkel álarcot, de megnézhetik, hogyan készül a busó maszk, rajzolhatnak virágmintát a matyó népművészekkel vagy porcelánt festhetnek a kalocsai asszonyokkal, és ki lehet próbálni a borsodnádasdi molnárkalács sütését is" - közölte Csonka-Takács Eszter.
(Forrás: MTI)
Az igazgató felidézte: az UNESCO-egyezmény azért jött létre, hogy megőrizze a közösségi kulturális gyakorlatokat, az élő hagyományokat. A 2009 óta működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság ennek a hazai megvalósítását látja el.Felmérik az örökséget és összefogják azokat a közösségeket, amelyek a mai napig megélik hagyományaikat.
"Legfontosabb jellemzőjük - akár vidéki, akár városi közösségről van szó -, hogy a kifejezésforma, a közösségi tudás az ő identitásukat jelentsék". A közösségek maguk jelentkezhetnek és örökségük felkerülhet a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
Hozzátette: az országok által összeállított nyilvántartásból juthatnak fel az örökségek az UNESCO reprezentatív listájára. Magyarország nemzeti jegyzékén több mint húsz elem található, eddig a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a solymászat került fel a nemzetközi listára.
Csonka-Takács Eszter kiemelte: pünkösdkor ezek a közösségek töltik be a skanzen portáit, az alföldi, a kisalföldi és a dél-dunántúli tájegységekben kalocsai asszonyoktól lehet tanulni pingálást, föl lehet próbálni a matyó viseletet, lehet korongozni a magyarszombatfai és a mezőtúri fazekasokkal, gyékényszövést lehet tanulni a tápéi asszonyoktól, megismerhetik a látogatók a selmeci diákhagyományokat, a solymászokat vagy az egri fertálymestereket.
De megkóstolhatják a hagyományos halászeszközöket készítő és azzal halászó Duna menti halászok halászlevét vagy a szatmári szilvalekvárfőzők süteményét. A sokszínű programban a színpadon folyamatosan mutatkoznak be tánc- és zenei hagyományaikkal a közösségek, így például a kalocsai vagy a matyó táncosok, a mohácsi busók.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a hazai közösségek mellé külföldi vendég is érkezik Macedóniából. Az általuk éltetett Kopachkata nevű közösségi tánc különlegessége, hogy hatalmas dobokkal kísérik és a tánc mellett a hagyományos tésztaételeiket és füttytechnikáikat is bemutatják a magyar közönségnek.
Pünkösd ünnepéhez kapcsolódva kétszáz kis táncos eleveníti fel a pünkösdölés szokását, idézi meg a pünkösdi királynéjárást házról házra járva. A látogatók megcsodálhatják a nemzeti jegyzéken szereplő mendei pünkösdi templomdíszítést is. A Pest megyei település közössége a skanzen egyik templomát díszíti fel, ahol nyárfákat állítanak fel, ezekre hímzéseket, terítőket, csipkéket és gyönyörű hímzett pillangókat akasztanak.
"A gyerekek velük kis pillangókat készíthetnek, míg a mohai tikverőzőkkel álarcot, de megnézhetik, hogyan készül a busó maszk, rajzolhatnak virágmintát a matyó népművészekkel vagy porcelánt festhetnek a kalocsai asszonyokkal, és ki lehet próbálni a borsodnádasdi molnárkalács sütését is" - közölte Csonka-Takács Eszter.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások