Radnóti-emléknap - Rétvári: Radnóti Miklós igaz hőse Magyarországnak (2. rész)
Radnóti Miklós élete messze túlmutat saját korszakán, a költő igaz hőse Magyarországnak - hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Holokauszt-emlékév keretében megrendezett Radnóti-emléknapon a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Az államtitkár Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján, a költő sírjánál rendezett megemlékezésen azt mondta: Radnóti Miklós mindig megtalálta az érzések kifejezéséhez a lélek mélyébe ivódó szavakat, és szavai méltóságával emelkedett felül a megpróbáltatásokon és gyötrelmeken.
Radnóti Miklós szavai erejével mutatott példát egy olyan korszakban, amikor Magyarországon ártatlan embereknek kellett bűnhődniük, mikor először söpört végig a teljes országon egy totalitárius eszmerendszer, mikor "az áruló, rabló volt a hős" - emelte ki Radnótit idézve az államtitkár.
Mint kifejtette: a 70 évvel ezelőtti események százezrek életét alapjaiban forgatták fel Magyarországon. Sorsfordító korszakokban pedig mindig tisztábban mutatkozik meg az emberek valódi jelleme, sokkal könnyebben kitárul legbelsőbb mivoltuk. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: Radnóti Miklós a legkiszolgáltatottabb helyzetben, amibe ember kerülhet, mikor mások kezébe került élete, úgy szólt mindnyájunkhoz, úgy közvetítette sorsát, hogy költészetével szilárdan őrizte és sugározta hitét, szeretetét és belső harmóniáját.
Az államtitkár szerint Radnóti Miklós életműve mindenki számára örökké élő példaként szolgál. A költő olyan örökséget hagyott hátra az abdai tömegsírból előkerült, zsebébe rejtett Bori noteszben, mely páratlan kincsként emlékeztet a jövőben is a líra erejére.
Az Emmi államtitkára elmondta: Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján a költőt tisztelő polgárok nevében kiemelt rendezvényekkel emlékezik a kormány. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezés és koszorúzás mellett, Radnóti Miklós életéről és költészetéről pódiumbeszélgetéseket tartanak, dokumentumvetítésekkel és gálaesttel emlékeznek a költőóriásra. Továbbá koncertekkel és kiállításokkal keltik élete Radnóti Miklós emlékét Budapesten és szerte az országban.
A számos fővárosi és vidéki rendezvény között a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala szervezésében a Millenáris Teátrumban írók és irodalomtörténészek beszélgetnek Radnóti Miklós életéről és költészetéről. A közönség megtekintheti a Bor és környéke című dokumentumfilmet, majd Törőcsik Franciska színművész olvas fel részleteket a költő idén elhunyt felesége, Gyarmati Fanni decemberben megjelenő naplójából. A székesfehérvári Fortedanse társulat produkciója után Mókus és a Fabula Rasa, majd Szabó Balázs Bandája ad koncertet.
Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja 1909. május 5-én szültetett Budapesten, s hetven éve, 1944. november 9-én halt meg.
A költőt zsidó származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé, a már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
MTI
Az államtitkár Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján, a költő sírjánál rendezett megemlékezésen azt mondta: Radnóti Miklós mindig megtalálta az érzések kifejezéséhez a lélek mélyébe ivódó szavakat, és szavai méltóságával emelkedett felül a megpróbáltatásokon és gyötrelmeken.Radnóti Miklós szavai erejével mutatott példát egy olyan korszakban, amikor Magyarországon ártatlan embereknek kellett bűnhődniük, mikor először söpört végig a teljes országon egy totalitárius eszmerendszer, mikor "az áruló, rabló volt a hős" - emelte ki Radnótit idézve az államtitkár.
Mint kifejtette: a 70 évvel ezelőtti események százezrek életét alapjaiban forgatták fel Magyarországon. Sorsfordító korszakokban pedig mindig tisztábban mutatkozik meg az emberek valódi jelleme, sokkal könnyebben kitárul legbelsőbb mivoltuk. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: Radnóti Miklós a legkiszolgáltatottabb helyzetben, amibe ember kerülhet, mikor mások kezébe került élete, úgy szólt mindnyájunkhoz, úgy közvetítette sorsát, hogy költészetével szilárdan őrizte és sugározta hitét, szeretetét és belső harmóniáját.
Az államtitkár szerint Radnóti Miklós életműve mindenki számára örökké élő példaként szolgál. A költő olyan örökséget hagyott hátra az abdai tömegsírból előkerült, zsebébe rejtett Bori noteszben, mely páratlan kincsként emlékeztet a jövőben is a líra erejére.
Az Emmi államtitkára elmondta: Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján a költőt tisztelő polgárok nevében kiemelt rendezvényekkel emlékezik a kormány. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezés és koszorúzás mellett, Radnóti Miklós életéről és költészetéről pódiumbeszélgetéseket tartanak, dokumentumvetítésekkel és gálaesttel emlékeznek a költőóriásra. Továbbá koncertekkel és kiállításokkal keltik élete Radnóti Miklós emlékét Budapesten és szerte az országban.
A számos fővárosi és vidéki rendezvény között a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala szervezésében a Millenáris Teátrumban írók és irodalomtörténészek beszélgetnek Radnóti Miklós életéről és költészetéről. A közönség megtekintheti a Bor és környéke című dokumentumfilmet, majd Törőcsik Franciska színművész olvas fel részleteket a költő idén elhunyt felesége, Gyarmati Fanni decemberben megjelenő naplójából. A székesfehérvári Fortedanse társulat produkciója után Mókus és a Fabula Rasa, majd Szabó Balázs Bandája ad koncertet.
Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja 1909. május 5-én szültetett Budapesten, s hetven éve, 1944. november 9-én halt meg.
A költőt zsidó származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé, a már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
MTI
Hozzászólások