Sára Sándor: számomra a film még mindig képekben való gondolkodás
Csütörtökön ünnepli 80. születésnapját a magyar filmművészet egyik korszakos alkotója, Sára Sándor. A rendezőként, operatőrként és fotósként egyaránt sokszínű és gazdag életművet létrehozó művész ma is úgy tartja, hogy a filmet a képekben való beszéd jelenti.
A Holnap lesz fácán (1974), a 80 huszár (1978) vagy a Tüske a köröm alatt (1987) rendezője idejét szülővárosa, Tura, a Balaton-felvidéki Köveskál és a főváros között osztja meg. Mint az MTI-nek adott interjúban elmondta, bár kapcsolata megmaradt a filmes világgal és a szakmával, filmeket csak alkalomadtán, néha-néha néz, az új generációk munkáját nem igazán követi. "Kevés film készül és kevés jó film készül" – összegezte a jelenlegi állapotot. A Néptanítók, a 2. magyar hadsereg Don-kanyari tragédiájáról szóló Krónika vagy a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmet jegyző Sára Sándor úgy fogalmazott, hogy a dokumentumfilm helyzete csak fél fokkal jobb a játékfilmekénél.
"A dokumentumfilmeseknek nincs önállóságuk, túl sok a pályáztatás, és mire pénzhez jutnak, az esemény már el is múlt" - mondta. A sokszínűségét mutató, ironikus, a szerzőtárs Páskándi Géza író megfogalmazásában abszurd alkotással, az 1974-ben készült Holnap lesz fácán című filmmel kapcsolatban Sára Sándor azt mondta, több ilyen filmet kellett volna készíteni, de a kritika vagy a cenzúrabizottság nem szerette ezeket a műveket. Hozzátette: groteszk alkotását együtt vetítették a Gazdag Gyula által készített Bástyasétány 77-tel, "mondtam is, hogy az egyiket betiltják.
Akkor az a Bástyasétány volt". A főiskola előtt egy ideig geodétaként dolgozó Sára Sándor jó iskolának nevezte ezt az időszakot (első játékfilmje, az 1968-ban készült Feldobott kő ezt a személyes történetet örökíti meg), "mert a geodéta pontosan és térben látja a világot, és ez vonatkozik a filmképekre is, mert azokat is pontosan és térbe helyezve kell megfogalmazni". A többek között Gaál István Sodrásban, Kósa Ferenc Tízezer nap, Szabó István Apa - Egy hit naplója, Huszárik Zoltán Szindbád, Ranódy László Árvácska című filmjét fotografáló, illetve a Kelecsényi László filmtörténész által a magyar filmtörténet egyik legszebben fényképezett művének tartott 80 huszár operatőreként dolgozott alkotó szerint mára a képet elhanyagolták.
"A kép sokkal fontosabb volt tíz-húsz évvel ezelőtt, és főleg a mi indulásunkkor, amikor arra is felfigyeltek, hogy más képi világot fogalmaztunk meg. Számomra még mindig a képekben való gondolkodás, a képekben való beszéd jelenti a filmet" – idézte fel Sára Sándor, aki szerint napjainkban a rossz képek uralják a világot. Hozzáfűzte: a televíziók ontják a rosszabbnál rosszabb képeket, és rombolják az emberek ízlését. A 80 éves Sára Sándort kedden az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Magyar Művészeti Akadémia ünnepségén köszöntik.
forrás:MTI
A Holnap lesz fácán (1974), a 80 huszár (1978) vagy a Tüske a köröm alatt (1987) rendezője idejét szülővárosa, Tura, a Balaton-felvidéki Köveskál és a főváros között osztja meg. Mint az MTI-nek adott interjúban elmondta, bár kapcsolata megmaradt a filmes világgal és a szakmával, filmeket csak alkalomadtán, néha-néha néz, az új generációk munkáját nem igazán követi. "Kevés film készül és kevés jó film készül" – összegezte a jelenlegi állapotot. A Néptanítók, a 2. magyar hadsereg Don-kanyari tragédiájáról szóló Krónika vagy a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmet jegyző Sára Sándor úgy fogalmazott, hogy a dokumentumfilm helyzete csak fél fokkal jobb a játékfilmekénél.
"A dokumentumfilmeseknek nincs önállóságuk, túl sok a pályáztatás, és mire pénzhez jutnak, az esemény már el is múlt" - mondta. A sokszínűségét mutató, ironikus, a szerzőtárs Páskándi Géza író megfogalmazásában abszurd alkotással, az 1974-ben készült Holnap lesz fácán című filmmel kapcsolatban Sára Sándor azt mondta, több ilyen filmet kellett volna készíteni, de a kritika vagy a cenzúrabizottság nem szerette ezeket a műveket. Hozzátette: groteszk alkotását együtt vetítették a Gazdag Gyula által készített Bástyasétány 77-tel, "mondtam is, hogy az egyiket betiltják.Akkor az a Bástyasétány volt". A főiskola előtt egy ideig geodétaként dolgozó Sára Sándor jó iskolának nevezte ezt az időszakot (első játékfilmje, az 1968-ban készült Feldobott kő ezt a személyes történetet örökíti meg), "mert a geodéta pontosan és térben látja a világot, és ez vonatkozik a filmképekre is, mert azokat is pontosan és térbe helyezve kell megfogalmazni". A többek között Gaál István Sodrásban, Kósa Ferenc Tízezer nap, Szabó István Apa - Egy hit naplója, Huszárik Zoltán Szindbád, Ranódy László Árvácska című filmjét fotografáló, illetve a Kelecsényi László filmtörténész által a magyar filmtörténet egyik legszebben fényképezett művének tartott 80 huszár operatőreként dolgozott alkotó szerint mára a képet elhanyagolták.
"A kép sokkal fontosabb volt tíz-húsz évvel ezelőtt, és főleg a mi indulásunkkor, amikor arra is felfigyeltek, hogy más képi világot fogalmaztunk meg. Számomra még mindig a képekben való gondolkodás, a képekben való beszéd jelenti a filmet" – idézte fel Sára Sándor, aki szerint napjainkban a rossz képek uralják a világot. Hozzáfűzte: a televíziók ontják a rosszabbnál rosszabb képeket, és rombolják az emberek ízlését. A 80 éves Sára Sándort kedden az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Magyar Művészeti Akadémia ünnepségén köszöntik.
forrás:MTI
Hozzászólások