Sári Zsolt: a tájházak a jövő generációit is szolgálják
A tájházak és skanzenek nem kimerevített fotók, nem a múlt időkapszulái, hanem a jelennek szóló és a jövő generációit szolgáló közösségi terek - hangoztatta a közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár a baranyai Orfűn pénteken, ahol kihirdették, hogy az Év Tájháza díjat az Érmellék térségében álló Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény kapja.
Sári Zsolt a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége XXIII. Országos Szakmai Konferenciájának megnyitóján kijelentette: a ma működő tájházak szerepe összetett, hiszen egyszerre szolgálják a helyieket, a turistákat, a régiek élete iránt érdeklődő, tanulni vágyó fiatalokat és a nosztalgiára éhes embereket.
A ma üzemelő tájházak között jó példa a Tiszazugi Földrajzi Múzeum tiszaföldvári tájháza, amely megmutatja: egy tájház lehet minden örökségével együtt modern, a 21. századi emberek számára értelmezhető is - mondta Sári Zsolt, aki kinevezéséig maga is a szakmában, mintegy negyed évszázadon keresztül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) munkatársaként dolgozott. Kiemelte: A tájházakban - legyenek azok helyi, regionális vagy országos hatókörűek - maga az ember a közös, aki gondozza, élettel és lélekkel tölti meg azokat.
A tájház ugyanis a helyi közösség részévé válik, identitásőrző és identitásformáló, ennek mélysége pedig azokon az embereken múlik, akik törődnek az építményekkel, élettel töltik meg azokat – hangoztatta. Az államtitkár a Tájházak és skanzenek a 21. században című előadásában felidézte: a Svédországban a 19. század végén megálmodott szabadtéri múzeumok megreformálták az addigi kiállítási rendszert, ugyanis a nemesek helyett a közemberek tárgyi, építészeti örökségét bemutatását tette lehetővé.
Közölte: Magyarországon az 1960-as években hoztak létre egyre több skanzent azért, hogy konzerválják, megvédjék az iparosodás, városiasodás idején eltűnő tárgyi és épített örökséget. Veszélyeket rejt ugyanakkor, ha a muzeológia csak régi dolgok megőrzésére törekszik, azokat ugyanis élő örökségként kell kezelni – vélekedett. Felhívta a figyelmet: a tájházak fontos feladata például a nosztalgiakeltés, hiszen az épületek, az ott őrzött tárgyak történeteket mesélnek, amelyek az identitás megőrzését is szolgálják.
Sári Zsolt szerint szükség van e "borzongás" előhozására, kiterjesztésére, valamint úgy vélte, hogy a mai középkorúak számára a szocializmus utolsó évtizedeinek épületei, tárgyai is a személyes történeteik részeként értelmezhetők, így a jövőben ezeket is be kell mutatni.
Rámutatott: a tájházak, skanzenek világában a 21. század komoly lehetőséget kínál arra is, hogy a mostani fiatalokat megismertessék a vidéki életforma, a gazdálkodás, állattenyésztés világával, de a tájházak feladata mindezek mellett az is, hogy közösséget építsenek azokon a településeken, amelyeken már nincs hasonló feltételeknek megfelelő intézmény – tette hozzá.
Kovács Áron (Tisza Párt), a térség országgyűlési képviselője úgy vélekedett: a tájházak összekötik a múltat a jelennel és a jövővel, a régieket a maiakkal, azok egykori életformákról mesélnek, személyes élettörténeteket mondanak el, s az örökség megőrzését szolgálják. Méltatta azokat a tájház-üzemeltetőket, akik lélekkel töltik meg, gondozzák a fennmaradt tárgyi örökséget.
Füziné Kajdi Zita, Orfű polgármestere a tájházak üzemeltetőit méltatta, kiemelve, hogy közülük sokan generációkon keresztül végzik tevékenységüket. Példaként az orfűi tájházakat hozta fel, amelyeket nagy gondossággal tartják fent, működtetik helyi családok.
Az eseményen kihirdették, hogy idén a Partium részét képező Érmellék térségében álló épületeket magában foglaló Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény kapta az Év Tájháza díjat. Az elismerést 2004 óta annak a kárpát-medencei tájháznak a fenntartói vehetik át, akik példaértékű tevékenysége hozzájárul a magyarországi és Kárpát-medencei népi építészeti értékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyományok megőrzéséhez, széles körű megismertetéséhez, újra megéléséhez.
Az október 1. és 3. között zajló konferencia célja, hogy a tájházak fenntartói, szakmai vezetői és az örökségvédelemben dolgozó szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, és közösen keressék azokat a lehetőségeket, amelyekkel a tájházak a 21. században is élő, közösségformáló és tudásátadó örökségi helyszínek maradhatnak.
A pénteki szakmai napon olyan témák kapnak helyet, mint a tájházak és skanzenek fenntartható működése, a közösségi tanulás, valamint az örökség-, mesterség- és tudásátadás. A résztvevők emellett megismerkednek az Orfűi Malmok működésével és az elmúlt év sikeres tájházas fejlesztéseivel is.
Szombaton a résztvevők az Ormánság és Dráva mente kiemelkedő örökségi helyszíneit keresik fel tanulmányút keretében. A programban szerepel a kákicsi Kiss Géza Emlékház, a lakócsai Horvát Tájház, a szaporcai Eperfa Tájház és Örökségudvar, valamint a Szaporcai Cifraház.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások