Szamár-sziget szellemkatonáiról nyílt kiállítás Székesfehérváron
Az első világháborúban Szerbiában hadifogságba esett magyar katonák szenvedéseit bemutató vándorkiállítás nyílt a Szamár-sziget szellemkatonái - A nagy háború balkáni halálmarsa címmel szombaton, Székesfehérváron.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára megnyitójában rámutatott, hogy a tárlat olyan történetet mesél el, amiről évtizedekig nem volt szabad beszélni sem. Felidézte, hogy több mint 80 ezer, magyar és osztrák katona esett hadifogságba, ám 1915 őszén már csak 35 ezret tartottak nyilván, ennyien élték túl az embertelen körülményeket.
Őket átterelték az albán havasokon, 23-24 ezer katonát hajóztak be Albániában, majd szállítottak Asinarára (Szamár-sziget). A háború végére mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. Az államtitkár szerint halálmarsuk a megmaradásról szólt, ez lett a tétje a Trianon utáni Magyarországnak is.
Vargha Tamás kiemelte, hogy a megmaradás a tét ma is, amikor majdnem ezen az útvonalon menekültek százezrei érkeznek Európába. Mint mondta, Magyarország mindent megtesz, hogy az országot és Európát megvédje azok ellen is, akik európai vezetőként ezt máshogy gondolják, és az európai kultúrát elveszítenék az érkező milliók miatt.
Major Anita a tárlat egyik rendezője elmondta: az egyre bővülő tárlat a fővárosi bemutatót követően eljutott Szombathelyre, Marosvásárhelyre, Székelyudvarhelyre, Hódmezővásárhelyre. Székesfehérvárra a Hadtörténeti Intézetből érkezett és október 7-ig lesz látható.
A balkáni halálmarsot feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával végigjáró Margittai Gábor elmondta, Székesfehérvár olyan város, ahonnan a történet elindult. Felidézte, hogy 1914-ben a város és Fejér megye bakái eufórikus hangulatban indultak el a frontokra, azonban már az első puskalövés után elgyötörten és éhezve estek hadifogságba például a szerb fronton.
Hangsúlyozta, hogy a Szamár-szigeten történtek körül "emlékezetpolitikai háború" dúl többek között Szerbiával, ezért a magyaroknak folyamatosan meg kell mutatnia a valóságot, hogy ne a történelemhamisítás győzedelmeskedjen.
Elmondta még, hogy az összes, a szigetre érkező magyar hadifogoly közül hatezren tértek haza, de sokan közülük 1-2 éven belül meghaltak a poszttraumás sokk miatt. A székesfehérvári Helyőrségi Klubban látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató.
A tárlat megnyitóját követően egy másik, szintén e témához kapcsolódó kiállítás is megnyílt Székesfehérváron. Az asinarai-szardíniai haláltábort megjárt Kuczka Mihály festőművész kiállítása a Fekete Sas Patikamúzeumban látható november 6-ig.
Kuczka Mihály kiállítása az olasz frontról egy évvel később a szigetre került honvédek mindennapjairól tanúskodik. Az Asinara oda-vissza című kamarakiállítás a festőművész katonáskodását és raboskodását mutatja be festményein és vázlatrajzain keresztül, amelyeket Asinara börtönszigetén készített.
(Forrás: MTI)
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára megnyitójában rámutatott, hogy a tárlat olyan történetet mesél el, amiről évtizedekig nem volt szabad beszélni sem. Felidézte, hogy több mint 80 ezer, magyar és osztrák katona esett hadifogságba, ám 1915 őszén már csak 35 ezret tartottak nyilván, ennyien élték túl az embertelen körülményeket.Őket átterelték az albán havasokon, 23-24 ezer katonát hajóztak be Albániában, majd szállítottak Asinarára (Szamár-sziget). A háború végére mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. Az államtitkár szerint halálmarsuk a megmaradásról szólt, ez lett a tétje a Trianon utáni Magyarországnak is.
Vargha Tamás kiemelte, hogy a megmaradás a tét ma is, amikor majdnem ezen az útvonalon menekültek százezrei érkeznek Európába. Mint mondta, Magyarország mindent megtesz, hogy az országot és Európát megvédje azok ellen is, akik európai vezetőként ezt máshogy gondolják, és az európai kultúrát elveszítenék az érkező milliók miatt.
Major Anita a tárlat egyik rendezője elmondta: az egyre bővülő tárlat a fővárosi bemutatót követően eljutott Szombathelyre, Marosvásárhelyre, Székelyudvarhelyre, Hódmezővásárhelyre. Székesfehérvárra a Hadtörténeti Intézetből érkezett és október 7-ig lesz látható.
A balkáni halálmarsot feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával végigjáró Margittai Gábor elmondta, Székesfehérvár olyan város, ahonnan a történet elindult. Felidézte, hogy 1914-ben a város és Fejér megye bakái eufórikus hangulatban indultak el a frontokra, azonban már az első puskalövés után elgyötörten és éhezve estek hadifogságba például a szerb fronton.
Hangsúlyozta, hogy a Szamár-szigeten történtek körül "emlékezetpolitikai háború" dúl többek között Szerbiával, ezért a magyaroknak folyamatosan meg kell mutatnia a valóságot, hogy ne a történelemhamisítás győzedelmeskedjen.
Elmondta még, hogy az összes, a szigetre érkező magyar hadifogoly közül hatezren tértek haza, de sokan közülük 1-2 éven belül meghaltak a poszttraumás sokk miatt. A székesfehérvári Helyőrségi Klubban látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató.
A tárlat megnyitóját követően egy másik, szintén e témához kapcsolódó kiállítás is megnyílt Székesfehérváron. Az asinarai-szardíniai haláltábort megjárt Kuczka Mihály festőművész kiállítása a Fekete Sas Patikamúzeumban látható november 6-ig.
Kuczka Mihály kiállítása az olasz frontról egy évvel később a szigetre került honvédek mindennapjairól tanúskodik. Az Asinara oda-vissza című kamarakiállítás a festőművész katonáskodását és raboskodását mutatja be festményein és vázlatrajzain keresztül, amelyeket Asinara börtönszigetén készített.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások