Szarka Tamás: teltházakkal megy az előadás
Az Éden földön című előadás teltházakkal megy és sokan jelezték, hogy ezt a darabot nagyon sokszor szeretnék látni - mondta az MTI-nek Szarka Tamás, a Nemzeti Színház közelmúltban bemutatott produkciójának szerzője, aki a mű zenei anyagának megjelentetését is tervezi.
Szarka Tamás énekes, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja, az Éden földön (Hany Istók legendája) című családi mesejáték szövegkönyvének és dalainak szerzője felidézte: a darab megírásához egy rádióriport adta az ötletet, amely Hany Istókról, mozgalmas, színes életéről szólt.
A történet szerint 1747-ben a hansági Király-tó lápjában, Kapuvár környékén találtak egy 7-8 éves fiút, akit a halászok bevittek a várba, és ott csodálták, mint fura szerzetet. Megkeresztelték, beíratták iskolába. A fiú a várkapitány kislányával erősen szimpatizált, barátkozott, majd végül elszökött - ismertette a történetet a darab írója.
Arról szólva, hogy mi az, ami szerzőként leginkább foglalkoztatta, Szarka Tamás kiemelte: a civilizáció és a nyers természet ütközése mindenképpen hangsúlyt kap a darabban.
A legenda szerint Istók hosszú éveken keresztül megélt kint a lápban, állítólag a hódok nevelték, úgy úszott, mint a hal. A történetet Bozsik Yvette rendező-koreográfus álmodta színpadra sok zenével és tánccal.
"Az első felvonásban azt az érzetet kell keltenünk, mintha a természetet szemlélnénk.
A szakralitás, az ősszimbólumok megjelenése fontos" - idézik az előadás ismertetőjében a rendező-koreográfust.
Bozsik Yvette elmondta: a második felvonásban jelenik meg a civilizáció, amit az eredeti történetben még egy vár testesített meg, az előadásban pedig egyfajta cyber-világként jelenik meg. "Ez Istók számára, aki a természetben nőtt fel, idegen és félelmetes" - tette hozzá.
A művész arról beszélt, hogy a mai gyerekeket olyan vizuális ingerek érik, hogy az ember beleszédül és ez óriási kihívás a színház számára. Szándéka szerint a mozgással és a látvánnyal ezúttal leginkább a fantasy műfajához közelítő világot varázsoltak a színpadra.
Az előadás zenéjéről Szarka Tamás megjegyezte: nagy hangszerarzenált használ, a zenei alapot ketten játszották fel Farnbauer Péterrel. "Különösebben stílust nem váltottam, úgy írok a Ghymesnek is, mint színházba. A rokonság nyilvánvaló lehet, de nem cél" - fogalmazott.
A szerző beszámolt arról is, hogy az előadás próbafolyamatában részt vett, helyenként a rendezésbe is belefolyt. "Nem előre megfontoltan, csak Bozsik Yvette kifejezett kérésére" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a színházbeli műhelymunka lenyűgözi, még izgalmasabbnak tartja, mint az előadást magát.
Szarka Tamás az Éden földön fogadtatásáról szólva úgy fogalmazott, hogy szerzőként ugyan elfogultsággal vádolható, de sokan jelezték számára, hogy ezt a darabot nagyon sokszor szeretnék látn. "Az emberek sírnak és nevetnek az előadás alatt és után, így az a bizonyos két maszk a görög színház tetején kéz a kézben jár" - jegyezte meg a produkcióról, amelyet legközelebb november 15-én és 26-án láthat a közönség a Nemzeti Színházban.
Az Éden földön szerzője beszámolt arról is, hogy tervezi a zenei anyag megjelentetését is valamilyen formában, de azt még nem tudta megmondani, hogy mikor válhat elérhetővé a produkció zenéje. Az előadásban az Istók szerepét alakító Berettyán Nándor mellett Olt Tamás, Tóth Auguszta, Trokán Anna, Schnell Ádám, Tompos Kátya, Varga József, Vati Tamás, Nagy Levente/ Novák Milán Ambrus, valamint a Bozsik Yvette Társulat szerepel. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezt Berzsenyi Krisztina tervezte. Az előadást hat éves kortól ajánlják.
(Forrás: MTI)
Szarka Tamás énekes, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja, az Éden földön (Hany Istók legendája) című családi mesejáték szövegkönyvének és dalainak szerzője felidézte: a darab megírásához egy rádióriport adta az ötletet, amely Hany Istókról, mozgalmas, színes életéről szólt.A történet szerint 1747-ben a hansági Király-tó lápjában, Kapuvár környékén találtak egy 7-8 éves fiút, akit a halászok bevittek a várba, és ott csodálták, mint fura szerzetet. Megkeresztelték, beíratták iskolába. A fiú a várkapitány kislányával erősen szimpatizált, barátkozott, majd végül elszökött - ismertette a történetet a darab írója.
Arról szólva, hogy mi az, ami szerzőként leginkább foglalkoztatta, Szarka Tamás kiemelte: a civilizáció és a nyers természet ütközése mindenképpen hangsúlyt kap a darabban.
A legenda szerint Istók hosszú éveken keresztül megélt kint a lápban, állítólag a hódok nevelték, úgy úszott, mint a hal. A történetet Bozsik Yvette rendező-koreográfus álmodta színpadra sok zenével és tánccal.
"Az első felvonásban azt az érzetet kell keltenünk, mintha a természetet szemlélnénk.
A szakralitás, az ősszimbólumok megjelenése fontos" - idézik az előadás ismertetőjében a rendező-koreográfust.
Bozsik Yvette elmondta: a második felvonásban jelenik meg a civilizáció, amit az eredeti történetben még egy vár testesített meg, az előadásban pedig egyfajta cyber-világként jelenik meg. "Ez Istók számára, aki a természetben nőtt fel, idegen és félelmetes" - tette hozzá.
A művész arról beszélt, hogy a mai gyerekeket olyan vizuális ingerek érik, hogy az ember beleszédül és ez óriási kihívás a színház számára. Szándéka szerint a mozgással és a látvánnyal ezúttal leginkább a fantasy műfajához közelítő világot varázsoltak a színpadra.
Az előadás zenéjéről Szarka Tamás megjegyezte: nagy hangszerarzenált használ, a zenei alapot ketten játszották fel Farnbauer Péterrel. "Különösebben stílust nem váltottam, úgy írok a Ghymesnek is, mint színházba. A rokonság nyilvánvaló lehet, de nem cél" - fogalmazott.
A szerző beszámolt arról is, hogy az előadás próbafolyamatában részt vett, helyenként a rendezésbe is belefolyt. "Nem előre megfontoltan, csak Bozsik Yvette kifejezett kérésére" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a színházbeli műhelymunka lenyűgözi, még izgalmasabbnak tartja, mint az előadást magát.
Szarka Tamás az Éden földön fogadtatásáról szólva úgy fogalmazott, hogy szerzőként ugyan elfogultsággal vádolható, de sokan jelezték számára, hogy ezt a darabot nagyon sokszor szeretnék látn. "Az emberek sírnak és nevetnek az előadás alatt és után, így az a bizonyos két maszk a görög színház tetején kéz a kézben jár" - jegyezte meg a produkcióról, amelyet legközelebb november 15-én és 26-án láthat a közönség a Nemzeti Színházban.
Az Éden földön szerzője beszámolt arról is, hogy tervezi a zenei anyag megjelentetését is valamilyen formában, de azt még nem tudta megmondani, hogy mikor válhat elérhetővé a produkció zenéje. Az előadásban az Istók szerepét alakító Berettyán Nándor mellett Olt Tamás, Tóth Auguszta, Trokán Anna, Schnell Ádám, Tompos Kátya, Varga József, Vati Tamás, Nagy Levente/ Novák Milán Ambrus, valamint a Bozsik Yvette Társulat szerepel. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezt Berzsenyi Krisztina tervezte. Az előadást hat éves kortól ajánlják.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások