Szent Márton napjára várják a látogatókat Ópusztaszeren
Libából készült ételeket és újbort is kóstolhatnak azok, akik ellátogatnak szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol Szent Márton napja alkalmából várják a látogatókat - tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője szerdán az MTI-t..jpg)
Az ókeresztény idők pannóniai születésű vértanú katonája, Szent Márton méltán népszerű a Kárpát-medence katolikus vidékein, hiszen István király, Imre herceg és Gellért püspök 1083-as szentté avatásáig az egyetlen bizonyosan "hazai" védőszent volt, még akkor is, ha a római provinciában született papnak a magyarsághoz életében nem volt köze.
November 11-hez, a szent emléknapjához számos népszokás kötődik, ezek egy része ahhoz a legendájához kapcsolódik, miszerint Márton egy libaólban bújt meg a pápai küldöttek elől, amikor püspökké akarták megválasztani, de a libák gágogásukkal elárulták hollétét.
Márton-nap a hagyományos gazdasági év jelentős határnapja, a tisztújítás, a fizetés - a cselédek ilyenkor kapták meg éves bérüket és egy libát -, a jobbágytartozás lerovásának a napja volt. Szokást volt az is, hogy a pásztor körbejártja a házakat, amely állatait őrizte, köszöntőt mond és ajándékot - étel, pénz - kapott.
A szegedi nagytájon pedig az a mondás járta, hogy "Márton a bor bírája" hiszen november elejére kiforrott a bor, így el lehetett dönteni, bele lehet-e ütni a dugót a hordóba. Ezért is terjedt el a Dél-Alföldön a borfujtó Szent Márton elnevezés.
A szőlőtermesztéshez kapcsolódik az emlékpark új, szombaton nyíló időszaki kiállítása a Látogatóközpontban. A Filoxéra 150 című tárlat bemutatja a szőlőbetegséget, amely teljesen átalakította a magyar szőlő- és borkultúrát.
Szombaton a skanzenben, a Csongrádi Halászházban Berta János vándorkomédiás várja a gyerekeket, akiknek Az öregasszony meg a halál című mesejátékot adja elő. Délben a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörnél libás ételeket és újbort kóstolhatnak a vendégek, majd a Por zenekar muzsikál az egybegyűlteknek, műsorukban libás nóták is felcsendülnek.
Az iparos műhelyekhez betérve a gyerekek libás játszóházban szórakozhatnak, az olvasókörnél pásztorviseletek is felpróbálhatnak a vendégek, a községházánál pedig Papp László népi iparművész mutatja meg, hogyan készültek egykor a pásztorkészségek. Délután Számfira Máté, a Népművészet Ifjú Mestere és táncosai pásztortáncokból tartanak bemutatót.
(Forrás: MTI)
Az ókeresztény idők pannóniai születésű vértanú katonája, Szent Márton méltán népszerű a Kárpát-medence katolikus vidékein, hiszen István király, Imre herceg és Gellért püspök 1083-as szentté avatásáig az egyetlen bizonyosan "hazai" védőszent volt, még akkor is, ha a római provinciában született papnak a magyarsághoz életében nem volt köze.November 11-hez, a szent emléknapjához számos népszokás kötődik, ezek egy része ahhoz a legendájához kapcsolódik, miszerint Márton egy libaólban bújt meg a pápai küldöttek elől, amikor püspökké akarták megválasztani, de a libák gágogásukkal elárulták hollétét.
Márton-nap a hagyományos gazdasági év jelentős határnapja, a tisztújítás, a fizetés - a cselédek ilyenkor kapták meg éves bérüket és egy libát -, a jobbágytartozás lerovásának a napja volt. Szokást volt az is, hogy a pásztor körbejártja a házakat, amely állatait őrizte, köszöntőt mond és ajándékot - étel, pénz - kapott.
A szegedi nagytájon pedig az a mondás járta, hogy "Márton a bor bírája" hiszen november elejére kiforrott a bor, így el lehetett dönteni, bele lehet-e ütni a dugót a hordóba. Ezért is terjedt el a Dél-Alföldön a borfujtó Szent Márton elnevezés.
A szőlőtermesztéshez kapcsolódik az emlékpark új, szombaton nyíló időszaki kiállítása a Látogatóközpontban. A Filoxéra 150 című tárlat bemutatja a szőlőbetegséget, amely teljesen átalakította a magyar szőlő- és borkultúrát.
Szombaton a skanzenben, a Csongrádi Halászházban Berta János vándorkomédiás várja a gyerekeket, akiknek Az öregasszony meg a halál című mesejátékot adja elő. Délben a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörnél libás ételeket és újbort kóstolhatnak a vendégek, majd a Por zenekar muzsikál az egybegyűlteknek, műsorukban libás nóták is felcsendülnek.
Az iparos műhelyekhez betérve a gyerekek libás játszóházban szórakozhatnak, az olvasókörnél pásztorviseletek is felpróbálhatnak a vendégek, a községházánál pedig Papp László népi iparművész mutatja meg, hogyan készültek egykor a pásztorkészségek. Délután Számfira Máté, a Népművészet Ifjú Mestere és táncosai pásztortáncokból tartanak bemutatót.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások