Szerdán adják át a megújult Kossuth-mauzóleumot
Szerdán adják át a teljesen felújított Kossuth-mauzóleumot a Fiumei úti temetőben.
A Kossuth-mauzóleum Magyarország legnagyobb funerális építménye, amely mérete és a munka sokrétűsége miatt is komoly kihívást jelentett a felújításra kiírt pályázat nyerteseinek - idézte fel Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) elnöke az MTI-nek adott interjújában.
"A legnagyobb problémát a vizesedés jelentette, ami egyébként más mauzóleumoknál is visszatérő probléma. Ennek az az oka, hogy az építmények elkészültekor még nem álltak rendelkezésre megfelelő technikai megoldások ezen problémák kezelésére."
A méltó nyughely kialakításának folyamata Kossuth Lajos halálakor, 1894-ben indult meg, és 1900-ban hirdettek pályázatot a mauzóleum tervezésére. A nyertes építész Gerster Kálmán lett, az építmény szobrait Stróbl Alajos készítette. A mauzóleum 1903 és 1909 között épült fel, 1909. november 25-én temették át oda Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, később ott helyezték nyugalomra Kossuth fiait is.
Az elnök felidézte, hogy a másik fontos feladat a kupolát borító, Róth Miksa által készített mozaikok helyrehozása, pótlása volt. "Egy évvel ezelőtt pontosan ezért kellett bezáratni az épületet, mert a mozaikok elkezdtek leesni a helyükről, így veszélyt jelentettek az arra járóknak" - magyarázta.
Az építmény felújítására a NÖRI nyílt közbeszerzési pályázatot hirdetett tavaly december 31-én, amelyből a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., valamint a Reko Konzult Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. közös pályázata került ki nyertesként. A vállalkozók határidőre és tökéletesen teljesítették a feladatot - hangsúlyozta az elnök.
"Nagyon precíz és aprólékos munkát végeztek. A mauzóleum kiszáradt, a csapadékelvezetést, a szigetelést megoldották, a mozaikokat pótolták és javították, megújult a térburkolat, és az építmény világítást is kapott, ami a mauzóleumoknál nem megszokott dolog" - tette hozzá Radnainé Fogarasi Katalin.
A megnyert 410 millió forintos vállalkozói díjat nem használták fel teljes egészében, ezért a fennmaradó összeget a következő évben más, nemzeti sírkerthez kapcsolódó teendőkre fordítják. Elkezdik többek közt a Batthyány-mauzóleum felújításának tervezését, Bartók Béla síremlékének környezete pedig automata öntözőrendszert kap.
Az elnök emlékeztetett rá, hogy a virtuális nemzeti sírkertbe nagyjából hatezer síremlék tartozik, amelynek gondozása és karbantartása a NÖRI feladata.
MTI
A Kossuth-mauzóleum Magyarország legnagyobb funerális építménye, amely mérete és a munka sokrétűsége miatt is komoly kihívást jelentett a felújításra kiírt pályázat nyerteseinek - idézte fel Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) elnöke az MTI-nek adott interjújában.
"A legnagyobb problémát a vizesedés jelentette, ami egyébként más mauzóleumoknál is visszatérő probléma. Ennek az az oka, hogy az építmények elkészültekor még nem álltak rendelkezésre megfelelő technikai megoldások ezen problémák kezelésére."
A méltó nyughely kialakításának folyamata Kossuth Lajos halálakor, 1894-ben indult meg, és 1900-ban hirdettek pályázatot a mauzóleum tervezésére. A nyertes építész Gerster Kálmán lett, az építmény szobrait Stróbl Alajos készítette. A mauzóleum 1903 és 1909 között épült fel, 1909. november 25-én temették át oda Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, később ott helyezték nyugalomra Kossuth fiait is.
Az elnök felidézte, hogy a másik fontos feladat a kupolát borító, Róth Miksa által készített mozaikok helyrehozása, pótlása volt. "Egy évvel ezelőtt pontosan ezért kellett bezáratni az épületet, mert a mozaikok elkezdtek leesni a helyükről, így veszélyt jelentettek az arra járóknak" - magyarázta.
Az építmény felújítására a NÖRI nyílt közbeszerzési pályázatot hirdetett tavaly december 31-én, amelyből a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., valamint a Reko Konzult Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. közös pályázata került ki nyertesként. A vállalkozók határidőre és tökéletesen teljesítették a feladatot - hangsúlyozta az elnök.
"Nagyon precíz és aprólékos munkát végeztek. A mauzóleum kiszáradt, a csapadékelvezetést, a szigetelést megoldották, a mozaikokat pótolták és javították, megújult a térburkolat, és az építmény világítást is kapott, ami a mauzóleumoknál nem megszokott dolog" - tette hozzá Radnainé Fogarasi Katalin.
A megnyert 410 millió forintos vállalkozói díjat nem használták fel teljes egészében, ezért a fennmaradó összeget a következő évben más, nemzeti sírkerthez kapcsolódó teendőkre fordítják. Elkezdik többek közt a Batthyány-mauzóleum felújításának tervezését, Bartók Béla síremlékének környezete pedig automata öntözőrendszert kap.
Az elnök emlékeztetett rá, hogy a virtuális nemzeti sírkertbe nagyjából hatezer síremlék tartozik, amelynek gondozása és karbantartása a NÖRI feladata.
MTI
Hozzászólások