Sziget - A Muzsikás a népzene csodáját mutatja be
Különleges koncerttel és vendégekkel ünnepli 40. születésnapját a magyar kultúra világhírű nagykövete, a Muzsikás együttes, amely augusztus 6-án, a Sziget fesztivál nulladik napján a magyar népzene csodáját szeretné bemutatni a világzenei nagyszínpadon.
"Zenénk gyökere, a népzene, nem elsősorban előadóművészet, hanem közösségi zene, amelynek ereje igazából egy néhányszáz fős közönség előtt, akusztikusan működik. Persze nagyon régen kinőttük ezt, felléptünk komoly koncerttermekben és fesztiválokon, és most meg tudunk valósítani egy igazán színes estet" - mondta Hamar Dániel bőgős, a Muzsikás vezetője az MTI-nek.
Speciális műsort és dallistát állítottak össze a Sziget-koncertre, a fő koncepció nem csupán a zenekar mögött álló négy évtized felelevenítése. A középpontban a tradicionális népzene áll, amelyre a Muzsikás 1973-ban feltette az életét.
"Érzékeltetni szeretnénk, mi az, ami lenyűgözi az embereket, ha egy erdélyi faluban az élő hagyománnyal találkoznak. Meg akarjuk mutatni, miként képesek illeszkedni egymáshoz érzelmi és lelki alapon látszólag össze nem illő elemek, például a polinéz dobok és a gyimesi zene, vagy a békási zene és Bartók Allegro Barbarója" - emelte ki Hamar Dániel.
A zene szárnyán történő utazást sztárvendégek segítik: Alexander Balanescu hegedűs, a Woven Hand, az alternatív country amerikai nagymestere, az Amadinda Ütőegyüttes, Jandó Jenő zongoraművész. Augusztus 6-án 19 órától az OTP Bank Világzenei Party Nagyszínpadon fellép a Muzsikással Petrás Mária moldvai énekesnő, buzai énekes asszonyok, Farkas Zoltán "Batyu" és Tóth Ildikó "Fecske" táncos, a Corvinus Táncegyüttes, a Vándor Vokál, Lukács Miklós cimbalmos, a Gereben együttes, a mezőségi Magyarpalatkai Banda és a gyimesi Zerkula zenekar és sok más zenész barátjuk is.
A Muzsikás 1973-ban alakult, ott volt a táncházmozgalom indulásánál.
"A zenét abban a formában akartuk használatba venni, ahogy találkoztunk vele. Lenyűgözött minket a magyar népzene, a hangzás, amit olyan szinten akartunk megtanulni, hogy elutaztunk Erdélybe, megkerestük a háború idején készített Pátria-felvételen hallható zenekart és megvásároltuk eredeti brácsájukat és bőgőjüket" - idézte fel a zenész.
Az erdélyi muzsikások által játszott dallamvilág egészen más volt, mint amit a cigánybandák a falvakban vagy a Mátyás-pincében játszottak. Más volt az erdélyiek technikája is, mint a klasszikus zenében tanult játékmód, a Muzsikás emellett megpróbálta átmenteni a zene közösségben betöltött szerepét is.
A Muzsikást 1973-ban Hamar Dániel (bőgő, gardon, dob, ének), Sipos Mihály (hegedű, citera, ének) és ifj. Csoóri Sándor (duda, tekerőlant, koboz, brácsa) alapította, hozzájuk csatlakozott Éri Péter (brácsa, kontra, mandolin, furulyák, ének). Csoórit 1997-ben Porteleki László (hegedű, koboz, tambura, ének) váltotta.
A zenekar 1978-tól jelentetett meg lemezeket, az áttörést a szélesebb zenei közönség felé 1986-ban megjelent Nem arról hajnallik, amerről hajnallott... című album hozta. Az ezen található népdalfeldolgozások zenei rendezője Szörényi Levente volt.
"Azokat a technikákat próbáltuk használni, amelyek akkor a rockzenében elérhetőek voltak Magyarországon. Sávonként vettük fel a hangszereket, a basszusgitár rásegített a bőgő hangzására. Az anyag az év külföldi folklemeze lett Angliában, akkor már valamilyen szinten jelen voltunk a nemzetközi fesztiválokon és koncerthelyeken. Először Hollandiában adtak ki minket Magyarországon kívül" - idézte fel Hamar Dániel.
A Muzsikás a nyolcvanas évektől kezdve a világ legnevesebb koncerttermeiben lépett fel, köztük a Royal Albert Hallban vagy a Carnegie Hallban, főműsoridőben zenélt a legnagyobb fesztiválokon.
Az 1992-ben kiadott Szól a kakas már című Muzsikás-lemezen magyar zsidó népzene található. A lemez elkészítésének ötlete Simon Zoltántól, Kodály egykori tanítványától származik: ő 1946-ban Máramarosban gyűjtött erdélyi zsidó dallamokat, a Muzsikás pedig visszament oda.
"Ez egy speciális, eltűntnek hitt erdélyi zsidó parasztzene. A zsidók Európában máshol nem űzhettek földműves életmódot, csak Erdélyben. Mi már nem találtunk Máramarosszigeten zsidó parasztzenészeket, de Farkasréven rátaláltunk a cigányprímás Gheorghe Covaci-ra, aki fiatal korában még játszott zsidó bandában és mindenre emlékezett. Ez a zene teljesen eltér a klezmer zenéktől" - mesélte a bőgős.
Az 1998-ban kiadott Bartók-albumon a zeneszerző műveiben megjelenő népzenék eredetijeit szólaltatták meg. A felvételen játszott Alexander Balanescu romániai származású, Nagy-Britanniában élő hegedűvirtuóz, aki a mostani koncerten is játszani fog a Muzsikással a Sziget fesztiválon.
"Egy klasszikusan képzett, ugyanakkor nyitott zenészt kerestünk a Bartók-lemezre a hegedűduókhoz. Balanescu Bartók zenéjén keresztül rátalált saját romániai gyökereire. Azóta rengeteg közös koncertünk volt Londontól Amszterdamon keresztül Svédországig" - mondta Hamar Dániel.
A Muzsikás nevétől elválaszthatatlan Sebestyén Márta énekesnő, aki 1980-tól 1988-ig volt ötödik tag, és egészen 2008-ig fellépett a zenekarral. A Szigeten nem lép fel velük, akárcsak az alapító tag ifj. Csoóri Sándor.
"Hívtuk Mártit, de úgy alakult, hogy nem jön. Annak idején békében váltunk el, és bár együtt nagyon sok sikert értünk el, talán szükségszerű volt, hogy a szólókarriert választotta. Hívtuk Sándort is, sajnos ő sem tud jönni a Szigetre. Ő a kilencvenes évek közepén, szétválásunk után más utat kezdett járni, a zene mélyebb jelentéseit kutatta" - mondta a Muzsikás szóvivője.
A Sziget-koncertet képben és hangban is rögzítik, utóbbi a most készülő Muzsikás-könyv melléklete lesz. Régen készült stúdióalbum, de most több terv van egy új lemezre, miközben ősszel Dél-Koreában lesz fellépése a Muzsikásnak.
MTI
"Zenénk gyökere, a népzene, nem elsősorban előadóművészet, hanem közösségi zene, amelynek ereje igazából egy néhányszáz fős közönség előtt, akusztikusan működik. Persze nagyon régen kinőttük ezt, felléptünk komoly koncerttermekben és fesztiválokon, és most meg tudunk valósítani egy igazán színes estet" - mondta Hamar Dániel bőgős, a Muzsikás vezetője az MTI-nek.Speciális műsort és dallistát állítottak össze a Sziget-koncertre, a fő koncepció nem csupán a zenekar mögött álló négy évtized felelevenítése. A középpontban a tradicionális népzene áll, amelyre a Muzsikás 1973-ban feltette az életét.
"Érzékeltetni szeretnénk, mi az, ami lenyűgözi az embereket, ha egy erdélyi faluban az élő hagyománnyal találkoznak. Meg akarjuk mutatni, miként képesek illeszkedni egymáshoz érzelmi és lelki alapon látszólag össze nem illő elemek, például a polinéz dobok és a gyimesi zene, vagy a békási zene és Bartók Allegro Barbarója" - emelte ki Hamar Dániel.
A zene szárnyán történő utazást sztárvendégek segítik: Alexander Balanescu hegedűs, a Woven Hand, az alternatív country amerikai nagymestere, az Amadinda Ütőegyüttes, Jandó Jenő zongoraművész. Augusztus 6-án 19 órától az OTP Bank Világzenei Party Nagyszínpadon fellép a Muzsikással Petrás Mária moldvai énekesnő, buzai énekes asszonyok, Farkas Zoltán "Batyu" és Tóth Ildikó "Fecske" táncos, a Corvinus Táncegyüttes, a Vándor Vokál, Lukács Miklós cimbalmos, a Gereben együttes, a mezőségi Magyarpalatkai Banda és a gyimesi Zerkula zenekar és sok más zenész barátjuk is.
A Muzsikás 1973-ban alakult, ott volt a táncházmozgalom indulásánál.
"A zenét abban a formában akartuk használatba venni, ahogy találkoztunk vele. Lenyűgözött minket a magyar népzene, a hangzás, amit olyan szinten akartunk megtanulni, hogy elutaztunk Erdélybe, megkerestük a háború idején készített Pátria-felvételen hallható zenekart és megvásároltuk eredeti brácsájukat és bőgőjüket" - idézte fel a zenész.
Az erdélyi muzsikások által játszott dallamvilág egészen más volt, mint amit a cigánybandák a falvakban vagy a Mátyás-pincében játszottak. Más volt az erdélyiek technikája is, mint a klasszikus zenében tanult játékmód, a Muzsikás emellett megpróbálta átmenteni a zene közösségben betöltött szerepét is.
A Muzsikást 1973-ban Hamar Dániel (bőgő, gardon, dob, ének), Sipos Mihály (hegedű, citera, ének) és ifj. Csoóri Sándor (duda, tekerőlant, koboz, brácsa) alapította, hozzájuk csatlakozott Éri Péter (brácsa, kontra, mandolin, furulyák, ének). Csoórit 1997-ben Porteleki László (hegedű, koboz, tambura, ének) váltotta.
A zenekar 1978-tól jelentetett meg lemezeket, az áttörést a szélesebb zenei közönség felé 1986-ban megjelent Nem arról hajnallik, amerről hajnallott... című album hozta. Az ezen található népdalfeldolgozások zenei rendezője Szörényi Levente volt.
"Azokat a technikákat próbáltuk használni, amelyek akkor a rockzenében elérhetőek voltak Magyarországon. Sávonként vettük fel a hangszereket, a basszusgitár rásegített a bőgő hangzására. Az anyag az év külföldi folklemeze lett Angliában, akkor már valamilyen szinten jelen voltunk a nemzetközi fesztiválokon és koncerthelyeken. Először Hollandiában adtak ki minket Magyarországon kívül" - idézte fel Hamar Dániel.
A Muzsikás a nyolcvanas évektől kezdve a világ legnevesebb koncerttermeiben lépett fel, köztük a Royal Albert Hallban vagy a Carnegie Hallban, főműsoridőben zenélt a legnagyobb fesztiválokon.
Az 1992-ben kiadott Szól a kakas már című Muzsikás-lemezen magyar zsidó népzene található. A lemez elkészítésének ötlete Simon Zoltántól, Kodály egykori tanítványától származik: ő 1946-ban Máramarosban gyűjtött erdélyi zsidó dallamokat, a Muzsikás pedig visszament oda.
"Ez egy speciális, eltűntnek hitt erdélyi zsidó parasztzene. A zsidók Európában máshol nem űzhettek földműves életmódot, csak Erdélyben. Mi már nem találtunk Máramarosszigeten zsidó parasztzenészeket, de Farkasréven rátaláltunk a cigányprímás Gheorghe Covaci-ra, aki fiatal korában még játszott zsidó bandában és mindenre emlékezett. Ez a zene teljesen eltér a klezmer zenéktől" - mesélte a bőgős.
Az 1998-ban kiadott Bartók-albumon a zeneszerző műveiben megjelenő népzenék eredetijeit szólaltatták meg. A felvételen játszott Alexander Balanescu romániai származású, Nagy-Britanniában élő hegedűvirtuóz, aki a mostani koncerten is játszani fog a Muzsikással a Sziget fesztiválon.
"Egy klasszikusan képzett, ugyanakkor nyitott zenészt kerestünk a Bartók-lemezre a hegedűduókhoz. Balanescu Bartók zenéjén keresztül rátalált saját romániai gyökereire. Azóta rengeteg közös koncertünk volt Londontól Amszterdamon keresztül Svédországig" - mondta Hamar Dániel.
A Muzsikás nevétől elválaszthatatlan Sebestyén Márta énekesnő, aki 1980-tól 1988-ig volt ötödik tag, és egészen 2008-ig fellépett a zenekarral. A Szigeten nem lép fel velük, akárcsak az alapító tag ifj. Csoóri Sándor.
"Hívtuk Mártit, de úgy alakult, hogy nem jön. Annak idején békében váltunk el, és bár együtt nagyon sok sikert értünk el, talán szükségszerű volt, hogy a szólókarriert választotta. Hívtuk Sándort is, sajnos ő sem tud jönni a Szigetre. Ő a kilencvenes évek közepén, szétválásunk után más utat kezdett járni, a zene mélyebb jelentéseit kutatta" - mondta a Muzsikás szóvivője.
A Sziget-koncertet képben és hangban is rögzítik, utóbbi a most készülő Muzsikás-könyv melléklete lesz. Régen készült stúdióalbum, de most több terv van egy új lemezre, miközben ősszel Dél-Koreában lesz fellépése a Muzsikásnak.
MTI
Hozzászólások