Szombathelyen nyitották meg a Magyar Nyelv Hetét
Alapításának 40. évfordulóját ünnepli idén a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Nyelvtudományi Intézeti tanszéke, ebből az alkalomból szerdán a Magyar Nyelv Hete rendezvénysorozat idei országos megnyitóját Szombathelyen tartották.
A vasi megyeházán a kettős évforduló okán rendezett tudományos tanácskozás nyitóelőadásában Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke emlékeztetett arra: ahhoz, hogy a magyar nyelvművelés széles köröket átfogó mozgalommá válhasson Magyarországon, szükség volt egy olyan karizmatikus személyiségre, mint Péchy Blanka színművésznő, aki szavai szerint Beszélni nehéz című könyvével és a Kazinczy-díj megalapításával egy máig ható folyamatot indított el és akinek nyelvi ismeretterjesztő munkájában hosszú évtizedekig társa és szövetségese volt Lőrincze Lajos nyelvész.
Az alapítvány munkájából anyanyelvi mozgalmak sarjadtak, 1966-ban hirdették meg először a szép magyar beszéd versenyfolyamot, amely döntőjének azóta is a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban ad otthont, ahol néhány nap múlva idén is megkezdődik a 49.
Juhász Judit ismertetése szerint 1982-ben egy nagyszerű győri tanár, Z. Szabó László kezdeményezésére olyan nyelvészek, írók, tanítók, tanárok, színészek újságírók és diákok hoztak létre egy közösséget, akik anyanyelvünk értékeinek tudatosítását, védelmét és népszerűsítését tűzték ki célul.
Grétsy László nyelvész megfogalmazása szerint az emberközpontú nyelvművelés civil szervezetét hozták létre, amely még jóval a rendszerváltás előtt elkezdett önállóan munkálkodni, anyanyelvi táborokat szerveztek, szót emeltek az idegen nyelvű feliratok mértéktelen elterjedése ellen, nyelvművelő szakkönyvek és írások kiadását támogatták - idézte fel az előadó.
Juhász Judit elmondása szerint ezt a szerepet és feladatkört vette át az Anyanyelvápolók Szövetsége, amelynek első elnöke Bánffy György színművész, alapító társelnöke pedig Deme László nyelvész professzor, főtitkára pedig Grétsy László nyelvész voltak. Szövetségüknek ma már több mint kétezer tagja van.
Juhász Judit szövetségük társelnökét, Kerekes Barnabást idézve azt mondta: a Montágh Imre által 1983-ban "elbunkósodásnak" nevezett folyamat felgyorsult, a nyomtatott sajtó önálló nyelvi rovatai szinte megszűntek, a rádió- és televízióműsorok száma megfogyatkozott.
Példaként említette, hogy a Magyar Rádióból kiszorították az Édes anyanyelvünk és a Beszélni nehéz című műsort, a közmédia M1-es csatornáján pedig szavai szerint mára egyetlen anyanyelvi műsor sem maradt, a Duna egyetlen programja, a kéthetenként jelentkező húsz perces Nyelvőrző adás még tartja magát.
A kereskedelmi csatornák "lesújtó" kínálata kapcsán megemlítette, hogy a magyar lakosság 16 százaléka funkcionális analfabéta, a népesség csaknem egyharmada alulképzett, a felnőtteknek pedig a statisztikák szerint csupán 3-3,5 százaléka vesz részt felnőttképzésben - fogalmazott. Elemi műveltég nélkül milyen hatékonysággal sikerülhet a peremre szorult embereknek bekerülni a munka világába? - tette fel a kérdést Juhász Judit.
MTI
A vasi megyeházán a kettős évforduló okán rendezett tudományos tanácskozás nyitóelőadásában Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke emlékeztetett arra: ahhoz, hogy a magyar nyelvművelés széles köröket átfogó mozgalommá válhasson Magyarországon, szükség volt egy olyan karizmatikus személyiségre, mint Péchy Blanka színművésznő, aki szavai szerint Beszélni nehéz című könyvével és a Kazinczy-díj megalapításával egy máig ható folyamatot indított el és akinek nyelvi ismeretterjesztő munkájában hosszú évtizedekig társa és szövetségese volt Lőrincze Lajos nyelvész.Az alapítvány munkájából anyanyelvi mozgalmak sarjadtak, 1966-ban hirdették meg először a szép magyar beszéd versenyfolyamot, amely döntőjének azóta is a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban ad otthont, ahol néhány nap múlva idén is megkezdődik a 49.
Országos Kazinczy-verseny döntője - mondta.
Juhász Judit ismertetése szerint 1982-ben egy nagyszerű győri tanár, Z. Szabó László kezdeményezésére olyan nyelvészek, írók, tanítók, tanárok, színészek újságírók és diákok hoztak létre egy közösséget, akik anyanyelvünk értékeinek tudatosítását, védelmét és népszerűsítését tűzték ki célul.
Grétsy László nyelvész megfogalmazása szerint az emberközpontú nyelvművelés civil szervezetét hozták létre, amely még jóval a rendszerváltás előtt elkezdett önállóan munkálkodni, anyanyelvi táborokat szerveztek, szót emeltek az idegen nyelvű feliratok mértéktelen elterjedése ellen, nyelvművelő szakkönyvek és írások kiadását támogatták - idézte fel az előadó.
Juhász Judit elmondása szerint ezt a szerepet és feladatkört vette át az Anyanyelvápolók Szövetsége, amelynek első elnöke Bánffy György színművész, alapító társelnöke pedig Deme László nyelvész professzor, főtitkára pedig Grétsy László nyelvész voltak. Szövetségüknek ma már több mint kétezer tagja van.
Juhász Judit szövetségük társelnökét, Kerekes Barnabást idézve azt mondta: a Montágh Imre által 1983-ban "elbunkósodásnak" nevezett folyamat felgyorsult, a nyomtatott sajtó önálló nyelvi rovatai szinte megszűntek, a rádió- és televízióműsorok száma megfogyatkozott.
Példaként említette, hogy a Magyar Rádióból kiszorították az Édes anyanyelvünk és a Beszélni nehéz című műsort, a közmédia M1-es csatornáján pedig szavai szerint mára egyetlen anyanyelvi műsor sem maradt, a Duna egyetlen programja, a kéthetenként jelentkező húsz perces Nyelvőrző adás még tartja magát.
A kereskedelmi csatornák "lesújtó" kínálata kapcsán megemlítette, hogy a magyar lakosság 16 százaléka funkcionális analfabéta, a népesség csaknem egyharmada alulképzett, a felnőtteknek pedig a statisztikák szerint csupán 3-3,5 százaléka vesz részt felnőttképzésben - fogalmazott. Elemi műveltég nélkül milyen hatékonysággal sikerülhet a peremre szorult embereknek bekerülni a munka világába? - tette fel a kérdést Juhász Judit.
MTI
Hozzászólások