Tárlavezetésekkel emlékeznek a 170 éve született Munkácsy Mihályra az MNG-ben
Tárlavezetésekkel és előadással emlékeznek a 170 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű magyar festőművészre a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten.
Csütörtökön és pénteken Gimesy Péter művészettörténész, szombaton Albrecht Zsófia művészettörténész vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők Munkácsy alkotásait, vasárnap Munkácsy 170 címmel Bakó Zsuzsanna művészettörténész tart előadást. A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes - közölte a kiállítóhely hétfőn az MTI-vel.
Munkácsy Mihály a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Első fontos képe az Ásító inas, amely gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival jelezte a művész fejlődésének irányát. A világsikert meghozó Siralomház 1869-ben született, ezt követték más realista, népies képei: a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, a Búcsúzkodás, a Köpülő asszony és a Zálogház.
Párizsba költözése és Marches báró özvegyével kötött házassága után elfordult a kritikai realizmustól és az eklektika felé tért el. Milton című festménye a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét nyerte el, ezután születtek nagy vallásos témájú vásznai: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Jézus-trilógiájának befejező darabját, az Ecce homo-t 1895-ben festette.
Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki. A Sötét utca, a Rőzsehordó nő, a Poros út, a Séta az erdőben, a Tájkép folyóval barbizoni hatású, plein air-képei festészetének egyik csúcsát jelentik. Honfoglalás-freskója az Országházban (1893) már akadémikus vonásokat mutat, a Sztrájk című képében pedig ismét visszatért plebejus korszakának realizmusához.
MTI
Csütörtökön és pénteken Gimesy Péter művészettörténész, szombaton Albrecht Zsófia művészettörténész vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők Munkácsy alkotásait, vasárnap Munkácsy 170 címmel Bakó Zsuzsanna művészettörténész tart előadást. A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes - közölte a kiállítóhely hétfőn az MTI-vel.Munkácsy Mihály a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Első fontos képe az Ásító inas, amely gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival jelezte a művész fejlődésének irányát. A világsikert meghozó Siralomház 1869-ben született, ezt követték más realista, népies képei: a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, a Búcsúzkodás, a Köpülő asszony és a Zálogház.
Párizsba költözése és Marches báró özvegyével kötött házassága után elfordult a kritikai realizmustól és az eklektika felé tért el. Milton című festménye a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét nyerte el, ezután születtek nagy vallásos témájú vásznai: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Jézus-trilógiájának befejező darabját, az Ecce homo-t 1895-ben festette.
Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki. A Sötét utca, a Rőzsehordó nő, a Poros út, a Séta az erdőben, a Tájkép folyóval barbizoni hatású, plein air-képei festészetének egyik csúcsát jelentik. Honfoglalás-freskója az Országházban (1893) már akadémikus vonásokat mutat, a Sztrájk című képében pedig ismét visszatért plebejus korszakának realizmusához.
MTI
Hozzászólások