Tervásatások kezdődnek ősszel az egykori székesfehérvári koronázóbazilika területén
Tervásatások kezdődnek ősszel az egykori székesfehérvári koronázóbazilika, a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom területén, amelyet a csütörtökön megkezdett talajradaros vizsgálat előz meg.
Az erről szóló sajtótájékoztatón Róth Péter alpolgármester hangsúlyozta, hogy a kutatás segít jobban megismerni, mi is állt egykoron a Romkert területén. Felhívta a figyelmet az ősz folyamán nyíló látogatóközpontra, amely az eddig megszerzett tudást tárgyi formában mutatja majd be.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója közölte, hogy a tervásatás előkészítő szakasza a talajradarozás, amelynek révén ásás nélkül juthatnak olyan adatokhoz, amelyek alapján jobban tudják tervezni az őszi feltárásokat. Megjegyezte: falmaradványokra és törmelékekre, valamint faszerkezetek jelenlétére számítanak a talajban, mert főleg olyan helyeken radaroznak és ásnak majd, ahol korábban nem igazán zajlottak ásatások.
A főigazgató rámutatott, hogy Székesfehérvárt nagyon korán, Európában szinte egyedülálló módon, a 11. század elején már kőfallal vették körül, ami a város jelentőségét is mutatja. A kőfalról azonban kevés adattal rendelkeznek, ezért a mostani feltárásoktól azt remélik, hogy ez megváltozhat. Tóth Zoltán, a talajradaros vizsgálatokat végző Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet docense elmondta: a geofizikai vizsgálatok lényege, hogy radarhullámok segítségével roncsolásmenetesen megállapíthatják, mit rejt a föld. Jelezte, hogy a próba során is azonnal jelentkeztek a talajban olyan elváltozások, amelyek leletanyagok jelenlétét valószínűsítik.
A sajtóanyag szerint az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült, hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az ottani szakasz mikor épült pontosan, és közvetve, megbízhatóan datálhatják a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejét, amire jelenleg csak közvetett utalások vannak.
A különleges berendezés segítségével körülbelül 1,5-2 méter mélységbe "láthatnak le" a szakemberek: a műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, és segítségével gyakorlatilag láthatóvá válnak az épületek vagy az egykori emberi beásás nyomai, viszont a temetkezések kimutatására nem jó.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások