Tizenkét hagyománnyal bővült az emberiség szellemi kulturális örökségének listája

További tizenkét hagyománnyal, köztük a romániai, moldovai faliszőnyegszövéssel, a csehországi és szlovákiai bábjátszással, a szlovéniai passiójátékkal, a mexikói rodeóval és a venezuelai karnevállal bővült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának Addisz-Abebában folyó tanácskozásán. A testület hétfőn kezdődött ülésén a tagországok 37 jelöltje közül az elmúlt napokban 21-et már felvett a listára, amelyen az újabb 12-vel együtt immár 366 hagyomány szerepel. A romániai és moldovai hagyományos faliszőnyegszövés "a kreativitás, az önazonosság és a társadalmi összetartozás kifejeződése", nemzedékről nemzedékre terjed családokon belül, a szőnyegszövő központokban, iskolákban.

Egykoron a közösségek dekoráció céljából, temetésekre, menyasszonyi hozományba, kiállításokra készítették a faliszőnyegeket, ma már ezeket iparművészeti alkotásokként tartják számon - olvasható az UNESCO honlapján közzétett indoklásban.

A szlovák és cseh közösségek bábszínháza a hagyományos népi szórakoztatás népszerű formája, az erkölcsi értékek tanításának, a világról alkotott nézetek bemutatásának kifejeződése. A helyi irodalmi hagyományok, színház szerves része, amely hozzájárul a kreativitás kialakításához, a résztvevők szocializálásához, identitásához. A bábok főként fából készülnek, és a bábozók különböző technikákat alkalmaznak előadásaikon. A kulturális hagyomány átível bábdinasztiákon, előadó-közösségek, non-profit szervezetek, zenei és művészeti iskolák adják tovább.

A szlovéniai Skofja Lokában több száz éve rendezett passiójáték a legrégebbi az országban. A középkori misztériumjátékot húsvétkor, nagypénteken rendezik, mintegy 1300 résztvevővel egy kapucinus szerzetesnek az 1700-as évek közepén írt története alapján. A Jézus szenvedéseit megjelenítő történetet hatévente adják elő, és a helyi közösség identitása, összetartása formálójaként tartják számon.  

A mexikói rodeó (charrería) a helyi lótenyésztő közösségek hagyománya, amely a 16. századra nyúlik vissza. Eredetileg a különféle birtokok tenyésztői összetartozásának erősítésére rendezték meg a versenyt, napjainkra versenysporttá vált, ahol a lovasok az állattartás során szerzett ügyességüket tehetik próbára számos kategóriában, köztük lovaglásban és lasszózásban, férfi és női versenyzők egyaránt. Fontos eleme a közösségek identitásának, és fontos módja a közösségi értékek átadásának a fiatal nemzedékek számára.

A venezuelai El Callao karnevált a dél-amerikai ország francia anyanyelvű szigetein január és március között rendezik meg zenés, táncos utcai felvonulásokkal, koncertekkel, a hagyomány a fiatal nemzedékeket segíti örökségük megismerésében, felfedezésében. A szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára kerültek továbbá a mauritiusi bhojpuri népdalok, a tádzsik nemzeti eledel, az osi palav (piláf), az üzbég nemzeti eledel, a palov, a török kézműves csempe- és kerámiakészítés, egy nigériai nemzetközi halászati és kulturális fesztivál, a svájci Vevey szőlősgazdáinak fesztiválja és egy vietnami vallási és spirituális fesztivál is.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

(Forrás: MTI)