Több ezer lengyel veretű ezüstpénz került elő a kunmadarasi repülőtérnél
Öt-hatezer darab, az első mérések szerint tizenegy kilogramm tizenhatodik századi ezüstpénzt talált egy helyi vállalkozó a kunmadarasi repülőtér melletti egy-másfél hektárnyi építési telken, az eddig megvizsgált érmék mindegyike lengyel veretű - közölte a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze pénteken az MTI-vel.
Polgár Zoltán egyedülállónak nevezte a leleteket. "Ez olyan, mintha Krakkóban találtak volna egy Szent István pénzeiből álló éremleletet" - magyarázta.
Az eddigi vizsgálatok szerint az időben utolsó érme 1578-as, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király verete - mondta. A leletek között a leggyakoribb I. Zsigmond lengyel királyi verete, de Brandenburgi Albert első porosz herceg verete is szerepel a érmék között - fűzte hozzá. Polgár Zoltán elmondta: a viszonylag jó minőségű ezüstből készült érmék súlya egyenként körülbelül kettő gramm, a félgarasok mérete 2,1-2,2 centiméter, a garasé 2,3-2,4 centiméter. Hozzátette: a kézi erővel vert pénzek nem teljesen egyformák.
A régész a lelet értékéről elmondta: a szabad városok korabeli számadáskönyvei alapján körülbelül egy század katona havi zsoldjával volt egyenértékű és a címletek - az aprópénznek számító fél- valamint egész garasok is erre utalnak. Négy ilyen pénzérme egy napi díj volt egy átlagos napi munkáért - árulta el. Polgár Zoltán elmondta: nagyon sok lengyel pénz volt a vizsgált időszakban, mivel Európában a legtöbb ezüstöt Erdélyben és a Felvidéken, tehát a Magyar Királyság területén bányászták, amikor az két részre szakad a török hódítás miatt.
Hozzátette: tallérokat, nagy értékű pénzeket verettek, a kis értékű forgalmi pénz verése akkoriban szinte megszűnt, ezért áramlottak be a német és a főleg lengyel pénzek. Polgár Zoltán arról is beszámolt, hogy az ezüstpénzeket restaurálni fogják a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol a közönség is megtekintheti majd az érméket május 26-án, a Régészet Napján.
Polgár Zoltán egyedülállónak nevezte a leleteket. "Ez olyan, mintha Krakkóban találtak volna egy Szent István pénzeiből álló éremleletet" - magyarázta. A ritka, építkezés közben előkerült leletek feltehetőleg egy különleges történelmi eseményhez kötődnek, de ennél többet egyelőre nem lehet tudni - jegyezte meg.
Az eddigi vizsgálatok szerint az időben utolsó érme 1578-as, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király verete - mondta. A leletek között a leggyakoribb I. Zsigmond lengyel királyi verete, de Brandenburgi Albert első porosz herceg verete is szerepel a érmék között - fűzte hozzá. Polgár Zoltán elmondta: a viszonylag jó minőségű ezüstből készült érmék súlya egyenként körülbelül kettő gramm, a félgarasok mérete 2,1-2,2 centiméter, a garasé 2,3-2,4 centiméter. Hozzátette: a kézi erővel vert pénzek nem teljesen egyformák.
A régész a lelet értékéről elmondta: a szabad városok korabeli számadáskönyvei alapján körülbelül egy század katona havi zsoldjával volt egyenértékű és a címletek - az aprópénznek számító fél- valamint egész garasok is erre utalnak. Négy ilyen pénzérme egy napi díj volt egy átlagos napi munkáért - árulta el. Polgár Zoltán elmondta: nagyon sok lengyel pénz volt a vizsgált időszakban, mivel Európában a legtöbb ezüstöt Erdélyben és a Felvidéken, tehát a Magyar Királyság területén bányászták, amikor az két részre szakad a török hódítás miatt.
Hozzátette: tallérokat, nagy értékű pénzeket verettek, a kis értékű forgalmi pénz verése akkoriban szinte megszűnt, ezért áramlottak be a német és a főleg lengyel pénzek. Polgár Zoltán arról is beszámolt, hogy az ezüstpénzeket restaurálni fogják a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol a közönség is megtekintheti majd az érméket május 26-án, a Régészet Napján.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások