Több mint száz résztvevő az Országos és Nemzetközi Origami Találkozón Kecskeméten
Több mint százan vesznek részt az idén 30 éves Magyar Origami Kör huszonkilencedik alkalommal összehívott éves közgyűlésén, az Országos és Nemzetközi Origami Találkozón Kecskeméten.
Az augusztus 10. és 12. között zajló találkozót megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: az éves magyar közgyűlésen a hazai origamisták mellett holland, francia és lengyel egyesületek alapítói is részt vesznek, de érkeznek az erdélyi Zetelakáról és Kínából is papírhajtogatók. A fesztivál díszvendége Aojagi Soko japán origami oktató lesz.
A találkozón részt vesz Karlócainé Kelemen Marianne is, akinek elsők között jelent meg Magyarországon a hatvanas évek elején origamival foglalkozó, több kiadást is megélt könyve, Papírmunkák, hajtogatások címmel, melyben európai modelleket mutatott be. Jelen lesz továbbá Zsebe József, a Magyar Origami Kör művészeti szekciójának tagja is, akinek alkotásait két éve beválogatták a világ legjobb origami művészeinek munkáiból nyílt kiállításra, ami Tajpejben nyílt meg.
A Franciaországból érkező Paul Hassenforder egy speciális ágát űzi az origaminak, a felvizezett sütőpapírhoz hasonlítható anyagból gyűrt technikával készíti el alkotásait. A kínai vendégek a hajtogatás mellett kalligráfiát is oktatnak majd. A holland résztvevők között lesz a nemzetközi könyvkiadás és a műfaj népszerűsítéséért dolgozó Tiny van der Plas, aki a teatasakokból úgynevezett mozaikhajtogatással készült alkotások úttörője volt. A hollandok egyébként híresek a könnyen elkészíthető, praktikus és mutatós alapanyagokból hajtogatott munkáikról.
Aojagi Soko elmondta: mintegy 400 saját hajtogatása van. Tudását Tokióban kisebb találkozókon, workshopokon adja át. A nemzetközi hírnevű hajtogató mindhárom napon több bemutatót és foglalkozást tart majd. Mint mondta, szívesen fogadta a meghívást a magyarországi közgyűlésre, amelyen a felnőttek tanítási módszereit és technikáit adja majd át az érdeklődőknek.
Kriskovics Zsuzsanna origami művész, a Magyar Origami Kör alapítója kiemelte: a kezdetekben a találkozók megszervezését az új módszerek megismertetése, az újdonságok átadása, az egymástól tanulás motiválta. Később azonban igény mutatkozott a bonyolultabb és művészien kivitelezett technikák elsajátítására, a hosszabb ideig tartó, térbeli, szinte élethű alakzatok hajtogatására is.
A harmincadik évforduló megünneplésekor azonban visszanyúlnak a gyökerekhez. A találkozón a hagyományos japán alapokra épülő hajtogatással foglalkoznak majd, így olyan egyszerű, könnyen tanítható origamik készülnek, amikkel utána játszani is lehet. Kiemelte: a papírhajtogatás fejleszti a két agyféltekés gondolkodást, a finom kézmozgás koordinációja pedig hozzájárul a rajz- és íráskészség, valamint a koncentráció fejlesztéséhez, így akár már kétévesen is elkezdhető.
Az európai origami inkább geometriai alapokra épülő, némileg bonyolultabb, míg a japán egyszerűbb, kevesebb hajtogatást igényel, és nemegyszer a kész alkotást több papírból rakják össze.
(Forrás: MTI)
Az augusztus 10. és 12. között zajló találkozót megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: az éves magyar közgyűlésen a hazai origamisták mellett holland, francia és lengyel egyesületek alapítói is részt vesznek, de érkeznek az erdélyi Zetelakáról és Kínából is papírhajtogatók. A fesztivál díszvendége Aojagi Soko japán origami oktató lesz.
Wogerné Sági Judit, a Magyar Origami Kör elnöke elmondta: a papírhajtogatás művészetét a mindennapi oktatásban, a szabadidő- és élménypedagógiában egyaránt hasznosító kreatív alkotók háromnapos találkozója során öt helyszínen tanítják majd a különböző nehézségű hajtogatási módokat, amelyeket bárki ki is próbálhat.
A rendezvény az idén 650 éve mezővárosi rangra emelt Kecskemét előtt is tiszteleg: a jubileumot ünneplő Magyar Origami Kör tagjai és a találkozó résztvevői 650 leddel világító, színes pauszpapírból készült kusudamát (virággömböt) és darut helyeznek el a város főterén.
Az origami teraszon lehetőség nyílik arra, hogy helyi érdeklődők, családok a szervezőkkel együtt készítsék el és díszítsék fel augusztus 11-én 19 órától az ÉrtékTár Tér oszlopait - tette hozzá az elnök.
A találkozón részt vesz Karlócainé Kelemen Marianne is, akinek elsők között jelent meg Magyarországon a hatvanas évek elején origamival foglalkozó, több kiadást is megélt könyve, Papírmunkák, hajtogatások címmel, melyben európai modelleket mutatott be. Jelen lesz továbbá Zsebe József, a Magyar Origami Kör művészeti szekciójának tagja is, akinek alkotásait két éve beválogatták a világ legjobb origami művészeinek munkáiból nyílt kiállításra, ami Tajpejben nyílt meg.
A Franciaországból érkező Paul Hassenforder egy speciális ágát űzi az origaminak, a felvizezett sütőpapírhoz hasonlítható anyagból gyűrt technikával készíti el alkotásait. A kínai vendégek a hajtogatás mellett kalligráfiát is oktatnak majd. A holland résztvevők között lesz a nemzetközi könyvkiadás és a műfaj népszerűsítéséért dolgozó Tiny van der Plas, aki a teatasakokból úgynevezett mozaikhajtogatással készült alkotások úttörője volt. A hollandok egyébként híresek a könnyen elkészíthető, praktikus és mutatós alapanyagokból hajtogatott munkáikról.
Aojagi Soko elmondta: mintegy 400 saját hajtogatása van. Tudását Tokióban kisebb találkozókon, workshopokon adja át. A nemzetközi hírnevű hajtogató mindhárom napon több bemutatót és foglalkozást tart majd. Mint mondta, szívesen fogadta a meghívást a magyarországi közgyűlésre, amelyen a felnőttek tanítási módszereit és technikáit adja majd át az érdeklődőknek.
Kriskovics Zsuzsanna origami művész, a Magyar Origami Kör alapítója kiemelte: a kezdetekben a találkozók megszervezését az új módszerek megismertetése, az újdonságok átadása, az egymástól tanulás motiválta. Később azonban igény mutatkozott a bonyolultabb és művészien kivitelezett technikák elsajátítására, a hosszabb ideig tartó, térbeli, szinte élethű alakzatok hajtogatására is.
A harmincadik évforduló megünneplésekor azonban visszanyúlnak a gyökerekhez. A találkozón a hagyományos japán alapokra épülő hajtogatással foglalkoznak majd, így olyan egyszerű, könnyen tanítható origamik készülnek, amikkel utána játszani is lehet. Kiemelte: a papírhajtogatás fejleszti a két agyféltekés gondolkodást, a finom kézmozgás koordinációja pedig hozzájárul a rajz- és íráskészség, valamint a koncentráció fejlesztéséhez, így akár már kétévesen is elkezdhető.
Az európai origami inkább geometriai alapokra épülő, némileg bonyolultabb, míg a japán egyszerűbb, kevesebb hajtogatást igényel, és nemegyszer a kész alkotást több papírból rakják össze.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások