Több száz kínai kéri vissza faluja Buddha-szobrát a holland kormányfőtől
Kínai falusiak százai fordultak levélben a holland miniszterelnökhöz abban a reményben, hogy közbenjár az érdekükben, és visszakaphatják azt, a templomukból az 1990-es évek közepén ellopott Buddha-szobrot, amely egy szerzetes múmiáját rejti, és jelenleg egy holland magángyűjtő tulajdonában van - számolt be a Hszinhua hírügynökség vasárnap.
A Mark Ruttéhez címzett kétnyelvű levelet, amelynek aláírói között tengerentúli kínai szervezetek is megtalálhatók, Európában élő kínaiak közvetítésével a hágai kínai nagykövetségen keresztül kívánják célba juttatni.
"Úgy hisszük, hogy a Buddha(-szobor) az, amelyet az elmúlt húsz évben kerestünk, és várjuk a visszatérését" - fogalmaztak a levélben Jangcsun falu lakói. Hozzátették, évszázadokon át istenükként tisztelték, életük részévé vált, és bíznak abban, hogy mielőbb viszontláthatják.
A nyilvánosság előtt legutóbb a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállításán szerepelt műtárgy feltűnése a nemzetközi médiában, köztük a televíziós beszámolókban eleinte annak a felfedezésnek volt köszönhető, hogy egy CT-vizsgálat során a szakemberek megállapították: a szobrot egy harmincas éveinek második felében járó kínai szerzetes mumifikálódott teste köré alkották.
Miután azonban a délkelet-kínai Fucsien tartományban lévő település lakói hangot adtak gyanújuknak, vagyis hogy a szóban forgó szobor azonos a templomukból ellopott alkotással, és kérték elöljáróik vizsgálatát, a műtárgy tulajdonosa biztonsági okokból jobbnak látta, ha hazaviszi.
Erről is beszélt a múlt héten az újabb és újabb fordulatokban bővelkedő történet eddig ismeretlen, névtelenségbe burkolózó kulcsszereplője, amikor egy holland lapnak kijelentette, hajlandó visszaszolgáltatni a szobrot, ha kiderül, hogy valóban lopott és - mint azt állítják - a délkelet-kínai falué.
Az NRC Handelsblad című napilapnak azt nyilatkozta, hogy amennyiben az azonosság kétséget kizáróan fennáll, és az ereklyét követelő buddhista közösség létezik, visszaadja azt számukra. Megjegyezte, nem szeretné, ha egy állami múzeumban állítanák ki.
Az építészként bemutatott tulajdonos közölte, hogy maga is szeretne a végére járni a dolognak, és bízik abban, hogy a folytatódó kutatások, illetve azok eredményei, köztük a hamarosan elkészülő DNS-vizsgálati lelet, segítenek megállapítani a szobor biztos eredetét.
A kínai médiában, ahol tényként kezelik a "két szobor" azonosságát, napirenden tartják a témát, és szakértőkkel azokat a jogi lehetőségeket kerestetik, amelyek - akár arra hivatkozva, hogy a műtárgy lopott, akár arra, hogy egy ember földi maradványait rejti - segíthetik a Buddha-szobor visszakerülését eredeti származási helyére.
MTI
A Mark Ruttéhez címzett kétnyelvű levelet, amelynek aláírói között tengerentúli kínai szervezetek is megtalálhatók, Európában élő kínaiak közvetítésével a hágai kínai nagykövetségen keresztül kívánják célba juttatni.
"Úgy hisszük, hogy a Buddha(-szobor) az, amelyet az elmúlt húsz évben kerestünk, és várjuk a visszatérését" - fogalmaztak a levélben Jangcsun falu lakói. Hozzátették, évszázadokon át istenükként tisztelték, életük részévé vált, és bíznak abban, hogy mielőbb viszontláthatják.
A nyilvánosság előtt legutóbb a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállításán szerepelt műtárgy feltűnése a nemzetközi médiában, köztük a televíziós beszámolókban eleinte annak a felfedezésnek volt köszönhető, hogy egy CT-vizsgálat során a szakemberek megállapították: a szobrot egy harmincas éveinek második felében járó kínai szerzetes mumifikálódott teste köré alkották.
Miután azonban a délkelet-kínai Fucsien tartományban lévő település lakói hangot adtak gyanújuknak, vagyis hogy a szóban forgó szobor azonos a templomukból ellopott alkotással, és kérték elöljáróik vizsgálatát, a műtárgy tulajdonosa biztonsági okokból jobbnak látta, ha hazaviszi.
Erről is beszélt a múlt héten az újabb és újabb fordulatokban bővelkedő történet eddig ismeretlen, névtelenségbe burkolózó kulcsszereplője, amikor egy holland lapnak kijelentette, hajlandó visszaszolgáltatni a szobrot, ha kiderül, hogy valóban lopott és - mint azt állítják - a délkelet-kínai falué.
Az NRC Handelsblad című napilapnak azt nyilatkozta, hogy amennyiben az azonosság kétséget kizáróan fennáll, és az ereklyét követelő buddhista közösség létezik, visszaadja azt számukra. Megjegyezte, nem szeretné, ha egy állami múzeumban állítanák ki.
Az építészként bemutatott tulajdonos közölte, hogy maga is szeretne a végére járni a dolognak, és bízik abban, hogy a folytatódó kutatások, illetve azok eredményei, köztük a hamarosan elkészülő DNS-vizsgálati lelet, segítenek megállapítani a szobor biztos eredetét.
A kínai médiában, ahol tényként kezelik a "két szobor" azonosságát, napirenden tartják a témát, és szakértőkkel azokat a jogi lehetőségeket kerestetik, amelyek - akár arra hivatkozva, hogy a műtárgy lopott, akár arra, hogy egy ember földi maradványait rejti - segíthetik a Buddha-szobor visszakerülését eredeti származási helyére.
MTI
Hozzászólások