Tokaj is indul az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címért
Tokaj is pályázik az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 címre - jelentették be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város és a térség vezetői sajtótájékoztatón pénteken a Tisza-parti településen.
Mengyi Roland, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján emlékeztetett, 2023-ban Magyarország egyik városa kaphatja meg ezt a rangos címet, Tokaj pedig a gazdag kulturális-történelmi öröksége és hagyományai miatt esélyes lesz ezen a pályázaton.
Tokaj és a Hegyalja jelenleg Európa kulturális kapuja keleti irányból, évszázadokkal ezelőtt pedig fekvése miatt a szellemi-kulturális kapocs szerepét töltötte be - fogalmazott a képviselő. Szavai szerint Tokaj neve Szentpétervártól Párizsig mindenhol egy "hívószó", világhíre pedig alkalmas arra, hogy "senki meg ne kérdezze, miért gondoljuk azt, hogy eséllyel indulhatunk ezen a pályázaton." Mengyi Roland leszögezte, ugyan ekkora lélekszámmal város még nem pályázott ezen a kiíráson, mégis Tokaj - a hozzá tartozó huszonhét hegyaljai településsel együtt - alkalmas lesz egy ekkora esemény megrendezésére.
Nem volt még olyan EKF-re pályázó város, amely egyszerre lett volna hagyományokban, kulturális és szellemi értékekben gazdag, világörökségi területen lévő város, mint Tokaj, ez lehet a település ereje és esélye ezen a pályázaton - mondta.
Posta György, a 4300 lakosú település polgármestere elmondta, az elmúlt tíz évben több mint hárommilliárd forintot fordítottak településen a kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Megépült a kulturális és konferencia központ, mellette zöldmezős beruházásként a Paulay Ede Színház, elkészült a bormúzeum és a 2500 ember befogadására képes szabadtéri Tokaji Fesztiválkatlan.
A Tokaji Írótábor gyűjti össze évről évre Magyarország íróit és irodalmárjait, a város jelentős helyszíne a Zempléni Fesztiválnak és a Tokaji Borfesztiválnak, valamint harmadik éve rendezik itt meg a rangos komolyzenei mesterkurzust, a Crescendo Nyári Akadémiát is - sorolta a jelentősebb helyi programokat városvezető.
Posta György elmondta, a pályázat elnyerése esetén több beruházás indulna el: "láthatóvá tennék" a tokaji várat, mellette kultúrparkot alakítanának ki, a Hegyalja legrégebbi borospincéjét, a Rákóczi-pincét kulturális központtá fejlesztenék, valamint hasznosítanák az 1400-as években épített, a város szívében található pálos kolostort is.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben általában két országnak és városnak ítélik oda. Az első főváros 1985-ben Athén volt, idén a lengyelországi Wroclaw mellett a spanyolországi San Sebastián viseli a címet.
Magyarország eddig egyszer nyert: Pécs 2010-ben kapta meg a rangos kulturális elismerést. A 2023-as cím elnyerésére a hazai városok közül eddig Debrecen, Veszprém és Tokaj jelezte pályázási szándékát.
(Forrás: MTI)
Mengyi Roland, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján emlékeztetett, 2023-ban Magyarország egyik városa kaphatja meg ezt a rangos címet, Tokaj pedig a gazdag kulturális-történelmi öröksége és hagyományai miatt esélyes lesz ezen a pályázaton.Tokaj és a Hegyalja jelenleg Európa kulturális kapuja keleti irányból, évszázadokkal ezelőtt pedig fekvése miatt a szellemi-kulturális kapocs szerepét töltötte be - fogalmazott a képviselő. Szavai szerint Tokaj neve Szentpétervártól Párizsig mindenhol egy "hívószó", világhíre pedig alkalmas arra, hogy "senki meg ne kérdezze, miért gondoljuk azt, hogy eséllyel indulhatunk ezen a pályázaton." Mengyi Roland leszögezte, ugyan ekkora lélekszámmal város még nem pályázott ezen a kiíráson, mégis Tokaj - a hozzá tartozó huszonhét hegyaljai településsel együtt - alkalmas lesz egy ekkora esemény megrendezésére.
Nem volt még olyan EKF-re pályázó város, amely egyszerre lett volna hagyományokban, kulturális és szellemi értékekben gazdag, világörökségi területen lévő város, mint Tokaj, ez lehet a település ereje és esélye ezen a pályázaton - mondta.
Posta György, a 4300 lakosú település polgármestere elmondta, az elmúlt tíz évben több mint hárommilliárd forintot fordítottak településen a kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Megépült a kulturális és konferencia központ, mellette zöldmezős beruházásként a Paulay Ede Színház, elkészült a bormúzeum és a 2500 ember befogadására képes szabadtéri Tokaji Fesztiválkatlan.
A Tokaji Írótábor gyűjti össze évről évre Magyarország íróit és irodalmárjait, a város jelentős helyszíne a Zempléni Fesztiválnak és a Tokaji Borfesztiválnak, valamint harmadik éve rendezik itt meg a rangos komolyzenei mesterkurzust, a Crescendo Nyári Akadémiát is - sorolta a jelentősebb helyi programokat városvezető.
Posta György elmondta, a pályázat elnyerése esetén több beruházás indulna el: "láthatóvá tennék" a tokaji várat, mellette kultúrparkot alakítanának ki, a Hegyalja legrégebbi borospincéjét, a Rákóczi-pincét kulturális központtá fejlesztenék, valamint hasznosítanák az 1400-as években épített, a város szívében található pálos kolostort is.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben általában két országnak és városnak ítélik oda. Az első főváros 1985-ben Athén volt, idén a lengyelországi Wroclaw mellett a spanyolországi San Sebastián viseli a címet.
Magyarország eddig egyszer nyert: Pécs 2010-ben kapta meg a rangos kulturális elismerést. A 2023-as cím elnyerésére a hazai városok közül eddig Debrecen, Veszprém és Tokaj jelezte pályázási szándékát.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások