Újabb adatok az egerszegi vár történetéhez
Újabb adatokkal egészítik ki Egerszeg várának történetét a tervezett Mindszentyneum területén végzett régészeti munkák.
A Göcseji Múzeum régészei a török kori vár XVII. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok mellett a vár korábbi erődítésére utaló cölöpsorokat, a XVIII-XIX. században leégett épületek maradványait és egy ágyúgolyót is találtak - mondta el Simmer Lívia régész-muzeológus az MTI-nek.
A megelőző régészeti feltárás augusztus végén kezdődött el a Göcseji Múzeum melletti mintegy 900 négyzetméteres területen. A régészek két olyan cölöpsorra bukkantak, amelyek valószínűleg korábbi megerődítései a várnak.
A XVII. század közepére keltezhető cölöpsorokat az 1600-as évek elején épített palánkfaltól nyugatra találták meg. Az ásatás másik meglepetése az a nagyméretű objektum, mely az elplanírozott palánkfal alatti rétegben került elő. Az objektum funkciója egyelőre még nem ismert, de a betöltéséből származó kályhacsempe töredékek nagy valószínűséggel a XV. század végére, XVI. század elejére keltezik - ismertette a Göcseji Múzeum régész-muzeológusa.
Hozzáfűzte: a keleti palánkfal belső oldalán egy olyan cölöpsoros konstrukció nyomait is megtalálták, mely egy összetettebb szerkezetű palánkerődítést sejtet. A feltárás egyik érdekessége az a téglaépület, melyet a levéltári adatok, valamint Póka Antal földmérő által az 1826-os tűzvész után készült térkép alapján a Festetics család 1824-ben megvásárolt épületével sikerült beazonosítani.
A régészeti leletek szépen szemléltetik, hogy a Göcseji Múzeum melletti terület évszázadok óta lakott terület volt - fogalmazott Simmer Lívia. Rátaláltak a régi korok emlékeire: üveggyöngyök és sok-sok kerámiatöredék - zömében kályhacsempe maradvány - került elő. A "meglepetés-lelet" egy ágyúgolyó volt, amely valószínűleg a vár készletéből származik, hiszen Egerszeg várát soha sem ostromolták - idézte fel.
A régészeti feltárás eredményeit múzeumpedagógiai foglakozás keretében, a helyszínen is bemutatják. Az általános- és középiskolás osztályok szerdánként rendhagyó történelem óra keretében megtekinthetik az ásatás folyamatát. Szombatonként a Göcseji Múzeum előtti térről az ásatás helyszínéig a vár vonalát végigjáró körséta indul.
Az erődítmény stratégiai jelentősége a Kanizsai vár eleste után növekedett meg. Az új végvárrendszerhez tartozott, építése 1603 után kezdődött el, történetét számos forrás dokumentálja. A várvédők 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat, a falakat az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkot is betemették.
Az egykori vár helyén a Modern Városok Program keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely a több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.
(Forrás: MTI)
A Göcseji Múzeum régészei a török kori vár XVII. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok mellett a vár korábbi erődítésére utaló cölöpsorokat, a XVIII-XIX. században leégett épületek maradványait és egy ágyúgolyót is találtak - mondta el Simmer Lívia régész-muzeológus az MTI-nek.
Az okleveles forrásokból, régészeti munkákból már korábban is ismert volt, hogy ezen a területen húzódik az egykori Egerszeg várának árka és keleti várfala. Mindezt a tavalyi próbafeltárás eredményei is igazolták.
A XVII. század közepére keltezhető cölöpsorokat az 1600-as évek elején épített palánkfaltól nyugatra találták meg. Az ásatás másik meglepetése az a nagyméretű objektum, mely az elplanírozott palánkfal alatti rétegben került elő. Az objektum funkciója egyelőre még nem ismert, de a betöltéséből származó kályhacsempe töredékek nagy valószínűséggel a XV. század végére, XVI. század elejére keltezik - ismertette a Göcseji Múzeum régész-muzeológusa.
Hozzáfűzte: a keleti palánkfal belső oldalán egy olyan cölöpsoros konstrukció nyomait is megtalálták, mely egy összetettebb szerkezetű palánkerődítést sejtet. A feltárás egyik érdekessége az a téglaépület, melyet a levéltári adatok, valamint Póka Antal földmérő által az 1826-os tűzvész után készült térkép alapján a Festetics család 1824-ben megvásárolt épületével sikerült beazonosítani.
A régészeti leletek szépen szemléltetik, hogy a Göcseji Múzeum melletti terület évszázadok óta lakott terület volt - fogalmazott Simmer Lívia. Rátaláltak a régi korok emlékeire: üveggyöngyök és sok-sok kerámiatöredék - zömében kályhacsempe maradvány - került elő. A "meglepetés-lelet" egy ágyúgolyó volt, amely valószínűleg a vár készletéből származik, hiszen Egerszeg várát soha sem ostromolták - idézte fel.
A régészeti feltárás eredményeit múzeumpedagógiai foglakozás keretében, a helyszínen is bemutatják. Az általános- és középiskolás osztályok szerdánként rendhagyó történelem óra keretében megtekinthetik az ásatás folyamatát. Szombatonként a Göcseji Múzeum előtti térről az ásatás helyszínéig a vár vonalát végigjáró körséta indul.
Az erődítmény stratégiai jelentősége a Kanizsai vár eleste után növekedett meg. Az új végvárrendszerhez tartozott, építése 1603 után kezdődött el, történetét számos forrás dokumentálja. A várvédők 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat, a falakat az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkot is betemették.
Az egykori vár helyén a Modern Városok Program keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely a több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások