Újra megrendezik a szegedi papucs napját
Mesébe illő papucsok, gyerektáncosok és gyerekfoglalkozások mellett papucsvásár is várja az érdeklődőket szombaton a Szent-Györgyi Albert Agórában, ahol újra megrendezik a szegedi papucs napját - tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány az MTI-t.
A közlemény szerint a programon idén a gyerekeké és a meséké lesz a főszerep. Az ebből az alkalomból nyíló kiállítás a szegedi papucsok mesés világába kalauzolja a látogatókat: a Dabasi Trafik Kör a szegedi papucsok mesei motívumvilágából indult ki egyedi installációja megalkotásakor, benne Attalai Zita újraalkotott papucscsodáival. A kiállításon láthatók majd gyerekpapucsok az alapítvány gyűjteményéből és a ma alkotó papucsos mesterek, papucshímzők munkái is.
A délután a Szegedi Papucshímző Kör tagjai tartanak kézműves-foglalkozást. Lehet velük papucsfejre motívumot tervezni, az arra vállalkozók pedig a hímzésbe is belekóstolhatnak. A papucsvásárra magyarországi és vajdasági papucsos mesterek érkeznek, akiktől a helyszínen vásárolni lehet és rendelést is vesznek fel egyedi igényekre. A vásárt a papucshoz kötődő pipacsos népművészeti és kézműves termékek kínálata színesíti.
Az előadások a szegedi papucs - és kicsit tágabban népi örökségünk - jelenkorban betöltött szerepét mutatják be. A résztvevők a divat, az oktatás, a zene és a képzőművészet oldaláról vizsgálva konkrét példákon keresztül kaphatnak választ arra, miként válhat kortárssá a hagyomány. A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.
1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester - az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből - Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula "készítményeit" személyesen mutatta be az akkori kereskedelmi miniszternek, aki "mélyen megilletődve" az önállósághoz hozzá is járult. Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.
A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá. A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások