Ütő Gusztáv és Vinczeffy László kapja a Háromszék kultúrájáért díjat
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Az ünnepség keretében kortárs szerzők idézik meg Bajor Andor író alakját.
A csütörtöki ünnepi rendezvényt a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartják 18 órától. Az életműdíjakat Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke nyújtja át a kitüntetett képzőművészeknek. A Háromszék kultúrájáért díjat a megyei önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ alapította 2013-ban.
Évente ítélik oda olyan háromszéki személyiségeknek, akik több évtizeden keresztül meghatározták a térség kulturális életét, szakmaiságukkal, hivatástudatukkal, kitartó munkájukkal a közösségüket szolgálták.
Az okleveleket több mint 40 háromszéki és barcasági kultúraszervező veheti át, akik az ősz folyamán elvégezték a Nemzeti Művelődési Intézet Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tartott továbbképzését.
A rendezvényen Bajor Andor író halálának 35. évfordulója kapcsán Bajor-átiratok címmel tartanak emlékestet, amelyen öt kortárs szerző, Márton Evelin, Sánta Miriám, Varga László Edgár, Vermesser Levente és Vincze Ferenc olvassa fel Bajor művei kapcsán írt alkotásait, és válaszol Szonda Szabolcs könyvtárigazgató kérdéseire.
A kitüntetett Ütő Gusztáv festőművész, akcióművész, egyetemi oktató 1958-ban született Sepsiszentgyörgyön. Festészet szakon diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen, de munkássága elsősorban performanszai kapcsán ismert. A cselekményművészet éltetője, számos performansztalálkozó szervezője.
Egyetemi oktatóként a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara és a Sapientia EMTE által közösen létesített sepsiszentgyörgyi képzőművészeti karon oktatott-oktat. Művészetére a perspektivikus látásmód jellemző, motívumvilága szimbolikus jelentést hordoz magában, a lokális és globális kölcsönhatását boncolgatja.
Számos kitüntetésben részesült, megkapta a bukaresti Képzőművészeti Szövetség Performansz-díját (1996), a Magyar Művészeti Akadémia Koller-díját (1999), az EMKE-díjat (2001), a Munkácsy-díjat (2009) és a Magyar Ezüst Érdemkeresztet (2014).
Vinczeffy László festő, képrestaurátor a székelyföldi Atyhán született 1946-ban. A kolozsvári Rajztanárképző Főiskolán végzett 1970-ben, majd pedagógusként dolgozott. 1979-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képrestaurátora, és elvégezte a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola restaurátorképző szaktanfolyamát.
A sepsiszentgyörgyi képtár 19. századi anyagából számos festményt, köztük a Barabás Miklós-gyűjtemény és a Gyárfás Jenő Képtár anyagát restaurálta.
Több mint 30 évig dolgozott az intézményben, jelenleg is Sepsiszentgyörgyön él és alkot. Olajfestményein, grafikáin, szobrain, installációin egy álomszerű, absztrahált szürreális világot tár elénk, erőteljes vonalvezetéssel, egyéni formavilággal, gyakran allegorikus témákat is ábrázol.
Munkásságát többek között az Erdélyi Magyar Képzőművész Egyesület Szolnay Sándor-díjával (1998), a Pro Cultura Hungarica Díjjal (2006), Munkácsy Mihály-díjjal (2008) és a Magyar Művészetért díjjal ismerték el (2009).
(Forrás: MTI)
A csütörtöki ünnepi rendezvényt a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartják 18 órától. Az életműdíjakat Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke nyújtja át a kitüntetett képzőművészeknek. A Háromszék kultúrájáért díjat a megyei önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ alapította 2013-ban.Évente ítélik oda olyan háromszéki személyiségeknek, akik több évtizeden keresztül meghatározták a térség kulturális életét, szakmaiságukkal, hivatástudatukkal, kitartó munkájukkal a közösségüket szolgálták.
A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint az ünnepi eseményen tartják a Kulturális közönség- és közösségszervezési képzés diplomaosztóját is.
Az okleveleket több mint 40 háromszéki és barcasági kultúraszervező veheti át, akik az ősz folyamán elvégezték a Nemzeti Művelődési Intézet Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tartott továbbképzését.
A rendezvényen Bajor Andor író halálának 35. évfordulója kapcsán Bajor-átiratok címmel tartanak emlékestet, amelyen öt kortárs szerző, Márton Evelin, Sánta Miriám, Varga László Edgár, Vermesser Levente és Vincze Ferenc olvassa fel Bajor művei kapcsán írt alkotásait, és válaszol Szonda Szabolcs könyvtárigazgató kérdéseire.
A kitüntetett Ütő Gusztáv festőművész, akcióművész, egyetemi oktató 1958-ban született Sepsiszentgyörgyön. Festészet szakon diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen, de munkássága elsősorban performanszai kapcsán ismert. A cselekményművészet éltetője, számos performansztalálkozó szervezője.
Egyetemi oktatóként a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara és a Sapientia EMTE által közösen létesített sepsiszentgyörgyi képzőművészeti karon oktatott-oktat. Művészetére a perspektivikus látásmód jellemző, motívumvilága szimbolikus jelentést hordoz magában, a lokális és globális kölcsönhatását boncolgatja.
Számos kitüntetésben részesült, megkapta a bukaresti Képzőművészeti Szövetség Performansz-díját (1996), a Magyar Művészeti Akadémia Koller-díját (1999), az EMKE-díjat (2001), a Munkácsy-díjat (2009) és a Magyar Ezüst Érdemkeresztet (2014).
Vinczeffy László festő, képrestaurátor a székelyföldi Atyhán született 1946-ban. A kolozsvári Rajztanárképző Főiskolán végzett 1970-ben, majd pedagógusként dolgozott. 1979-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képrestaurátora, és elvégezte a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola restaurátorképző szaktanfolyamát.
A sepsiszentgyörgyi képtár 19. századi anyagából számos festményt, köztük a Barabás Miklós-gyűjtemény és a Gyárfás Jenő Képtár anyagát restaurálta.
Több mint 30 évig dolgozott az intézményben, jelenleg is Sepsiszentgyörgyön él és alkot. Olajfestményein, grafikáin, szobrain, installációin egy álomszerű, absztrahált szürreális világot tár elénk, erőteljes vonalvezetéssel, egyéni formavilággal, gyakran allegorikus témákat is ábrázol.
Munkásságát többek között az Erdélyi Magyar Képzőművész Egyesület Szolnay Sándor-díjával (1998), a Pro Cultura Hungarica Díjjal (2006), Munkácsy Mihály-díjjal (2008) és a Magyar Művészetért díjjal ismerték el (2009).
(Forrás: MTI)
Hozzászólások