Vámbéry Árminról rendeznek konferenciát Ankarában
Vámbéry Ármin világhírű magyar orientalistára, a modern turkológia megteremtőjére emlékezve rendeznek kétnapos konferenciát péntektől Ankarában - közölte a Külügyminisztérium az MTI-vel.
Kiemelték: Vámbéry Ármin száz évvel ezelőtt, 1913. szeptember 15-én hunyt el és az évforduló alkalmából a nagy magyar tudósról a világ több pontján megemlékeznek, így Ankarában pénteken és szombaton emlékkonferenciát rendeznek. A rendezvény házigazdája a Török Nyelvtudományi Társaság, amely az elmúlt években sokat tett a török nyelvek közötti kapcsolatrendszer kutatásáért, Vámbéry Ármin örökségének továbbépítéséért.
A török kutatók a konferencia alkalmával fejezik ki elismerésüket Hazai György akadémikusnak több mint fél évszázados turkológiai munkásságáért, valamint a magyar-török tudományos kapcsolatok fejlesztéséért.
Az ankarai konferencia magyar és török előadói áttekintik Vámbéry Ármin életútját és a tudós által felvetett kérdések kutatásának jelenlegi állását. A Török Nyelvtudományi Társaság elnöke azt mondta: természetes, hogy Ankarában rendezik meg a konferenciát, hiszen itt a leginkább nyilvánvaló, hogy a magyar tudós milyen "időtálló életművet hagyott hátra" - idézi a közlemény Musztafa Kacalint.
Mint írták, a Magyar Tudományos Akadémia szeptember 13-án a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együtt tiszteleg Vámbéry Ármin emléke előtt. A rendezvények október elején a szlovákiai Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), az egykori tudós gyermekkorának helyszínén fejeződnek be.
Az ankarai konferencia társszervezője a Külügyminisztérium és az ankarai magyar nagykövetség. Hóvári János ankarai nagykövet szerint a Vámbéry-emlékév fontos része a magyar külpolitika keleti nyitásának, Törökország kiemelt szerepet játszik az ázsiai kapcsolatok építésében - olvasható a közleményben.
Az 1832-ben született Vámbéry Ármin a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított. Hírnevét elsősorban az 1861-1864 között Közép-Ázsiában tett utazásainak köszönhette. Ennek eredeti célja a magyarság keleti kapcsolatainak feltárása és a Kőrösi Csoma Sándor által megkezdett munka folytatása volt, a fiatal kutató érdeklődése azonban Közép-Ázsia múltja és jelene felé fordult. Ehhez kapcsolódó szerteágazó tudományos és közéleti tevékenysége folytán hamarosan világszerte ismertté vált.
Vámbéry Ármin 1913. szeptember 13-án hunyt el budapesti otthonában.
MTI
Kiemelték: Vámbéry Ármin száz évvel ezelőtt, 1913. szeptember 15-én hunyt el és az évforduló alkalmából a nagy magyar tudósról a világ több pontján megemlékeznek, így Ankarában pénteken és szombaton emlékkonferenciát rendeznek. A rendezvény házigazdája a Török Nyelvtudományi Társaság, amely az elmúlt években sokat tett a török nyelvek közötti kapcsolatrendszer kutatásáért, Vámbéry Ármin örökségének továbbépítéséért.
Az emlékkonferenciát Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes nyitja meg.
A török kutatók a konferencia alkalmával fejezik ki elismerésüket Hazai György akadémikusnak több mint fél évszázados turkológiai munkásságáért, valamint a magyar-török tudományos kapcsolatok fejlesztéséért.
Az ankarai konferencia magyar és török előadói áttekintik Vámbéry Ármin életútját és a tudós által felvetett kérdések kutatásának jelenlegi állását. A Török Nyelvtudományi Társaság elnöke azt mondta: természetes, hogy Ankarában rendezik meg a konferenciát, hiszen itt a leginkább nyilvánvaló, hogy a magyar tudós milyen "időtálló életművet hagyott hátra" - idézi a közlemény Musztafa Kacalint.
Mint írták, a Magyar Tudományos Akadémia szeptember 13-án a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együtt tiszteleg Vámbéry Ármin emléke előtt. A rendezvények október elején a szlovákiai Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), az egykori tudós gyermekkorának helyszínén fejeződnek be.
Az ankarai konferencia társszervezője a Külügyminisztérium és az ankarai magyar nagykövetség. Hóvári János ankarai nagykövet szerint a Vámbéry-emlékév fontos része a magyar külpolitika keleti nyitásának, Törökország kiemelt szerepet játszik az ázsiai kapcsolatok építésében - olvasható a közleményben.
Az 1832-ben született Vámbéry Ármin a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított. Hírnevét elsősorban az 1861-1864 között Közép-Ázsiában tett utazásainak köszönhette. Ennek eredeti célja a magyarság keleti kapcsolatainak feltárása és a Kőrösi Csoma Sándor által megkezdett munka folytatása volt, a fiatal kutató érdeklődése azonban Közép-Ázsia múltja és jelene felé fordult. Ehhez kapcsolódó szerteágazó tudományos és közéleti tevékenysége folytán hamarosan világszerte ismertté vált.
Vámbéry Ármin 1913. szeptember 13-án hunyt el budapesti otthonában.
MTI
Hozzászólások