Vasárnap zár a Szépművészeti Múzeum Mezopotámia kiállítása
Vasárnap zár a Szépművészeti Múzeum Mezopotámia kiállítása, ezért a hétvégén hosszabbított nyitvatartással várják a látogatókat.
Pénteken, szombaton és vasárnap egy órával korábban, 9 órakor nyit a tárlat és a szokásosnál egy órával később, 19 órakor zárja a kapuit a múzeum - közölte az intézmény kedden az MTI-vel. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlat, amelyre eddig több mint nyolcvanezren voltak kíváncsiak, mintegy 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést a Biblia, és közvetve az európai kultúra egyik gyökerét is képező letűnt kultúra világába. A tárlat Magyarországon az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi örökségéről.
Az októberben nyílt bemutatón több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, olyan európai közgyűjteményekből származó darabok, amelyeket most először adtak kölcsön a közös bemutatóra. A budapesti kiállítás a Krisztus előtti I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezeti el a közönséget. A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megtekinthetik az asszír palotákból származó domborműveket, valamint a Babilónban feltárt, lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját, és a felvonulási utat díszítő oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket.
A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. Emellett a démonok emblematikus alakjait, köztük a Pazuzut és Lamastut megjelenítő kisszobrok, valamint amulettek, továbbá asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotásokat is bemutatnak.
Mindezeken túl a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a Babilóni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babilóni királyok történeti szövegeit.
A tárlat lezáró szakasza bemutatja a bibliai Bábel tornya Babilón városához kötődő motívumát és történetét a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken, valamint a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap a tárlaton, amelyet egészen napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális ábrázolásait bemutató utolsó kiállítási szekció.
A kiállítás az MTA – ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport szakmai közreműködésével valósult meg.
(Forrás: MTI)
Pénteken, szombaton és vasárnap egy órával korábban, 9 órakor nyit a tárlat és a szokásosnál egy órával később, 19 órakor zárja a kapuit a múzeum - közölte az intézmény kedden az MTI-vel. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlat, amelyre eddig több mint nyolcvanezren voltak kíváncsiak, mintegy 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést a Biblia, és közvetve az európai kultúra egyik gyökerét is képező letűnt kultúra világába.
Az októberben nyílt bemutatón több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, olyan európai közgyűjteményekből származó darabok, amelyeket most először adtak kölcsön a közös bemutatóra. A budapesti kiállítás a Krisztus előtti I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezeti el a közönséget. A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megtekinthetik az asszír palotákból származó domborműveket, valamint a Babilónban feltárt, lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját, és a felvonulási utat díszítő oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket.
A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. Emellett a démonok emblematikus alakjait, köztük a Pazuzut és Lamastut megjelenítő kisszobrok, valamint amulettek, továbbá asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotásokat is bemutatnak.
Mindezeken túl a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a Babilóni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babilóni királyok történeti szövegeit.
A tárlat lezáró szakasza bemutatja a bibliai Bábel tornya Babilón városához kötődő motívumát és történetét a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken, valamint a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap a tárlaton, amelyet egészen napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális ábrázolásait bemutató utolsó kiállítási szekció.
A kiállítás az MTA – ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport szakmai közreműködésével valósult meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások