Végéhez ért a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt
Projektértékelő konferenciával zárult csütörtökön a Szentendrei Skanzen és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) konzorciumi együttműködésében zajló három éves program.
Az Érték, hatás, változás elnevezésű szentendrei tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón Cseri Miklós konzorciumvezető, a skanzen főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a program rendkívül eredményes volt, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma a következő uniós pénzügyi ciklusban jelentősen megemelt összeggel tervezi folytatni azt.
Emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben kezdődött fejlesztési időszakban csaknem 105 milliárd forintot fordítottak uniós forrásból a kulturális intézmények és szervezetek projektjeinek megvalósítására. Beszélt arról is, hogy a közgyűjtemények most is futó projektjei a kulturális tárcát arra ösztönzik, hogy az új támogatási időszakban is minél több kulturális intézmény juthasson uniós forráshoz.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: várospolitikusként az is a feladatuk, hogy megteremtsék a kultúrához való hozzáférés lehetőségét mindenki, főként a fiatalok számára. Ebben van óriási szerepe a könyvtáraknak, a program révén érezhetően csökkenhet a kulturális szegénység a fővárosi fiatalok körében.
Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója arról beszélt, hogy sikerült megvalósítani a könyvtári terület fő célkitűzéseit, például azt a nagy jelentőségű kutatást, amely hosszú idő után vizsgálta ismét az olvasási szokásokat és a könyvtárhasználatot. A 2017 februárjában indult és 2020. január végén záruló Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című kiemelt projektet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ valósította meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi partnerségével 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.
A projekt a múzeumi és könyvtári terület intézményeit és szakembereit készítette fel arra, hogy a közneveléssel együttműködve választ adjanak az új társadalmi-gazdasági kihívásokra különös tekintettel a fiatal korosztály kultúrához való hozzáférésének növelésére és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására.
Múzeumi területen 4 hiánypótló kutatás és 9 módszertani fejlesztés kidolgozása valósult meg, 41 módszertani esemény zajlott le. Több mint 8000 gyermek bevonásával országszerte 20 mintaprojekt valósult meg, 80 múzeum vette át a kidolgozott módszertanokat. Összesen 457 kulturális területen dolgozó szakember és 315 pedagógus vett részt 52 ingyenes múzeumi továbbképzésen. 41 múzeumi koordinátor a programban 410 tájékoztatót szervezett meg, a hálózat tagjai és a szakmai megvalósítók 16 nemzetközi múzeumi konferencián, továbbá 3 belföldi és 4 külföldi múzeumi tanulmányúton vettek részt.
Az én könyvtáram című részben könyvtári területen 6 kutatást folytattak le és 4 módszertani fejlesztést dolgoztak ki, 103 szakmai rendezvényt, köztük 11 országos konferenciát szerveztek.
(Forrás: MTI)
Az Érték, hatás, változás elnevezésű szentendrei tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón Cseri Miklós konzorciumvezető, a skanzen főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a program rendkívül eredményes volt, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma a következő uniós pénzügyi ciklusban jelentősen megemelt összeggel tervezi folytatni azt.
Emlékeztetett arra: mára fontossá vált a kulturális terület egyes ágazatainak felkészítése a köznevelés segítésére és óriási eredménynek nevezte az oktatás és a közgyűjtemények között létrejövő kapcsolatépítést és kapcsolattartást. Az igazgató szerint a program hatásai már láthatók a múzeumi területen.
Krucsainé Herter Anikó, az Emmi helyettes államtitkára a konferencián kiemelte: az ágazat mindig is fontosnak tartotta, hogy a kulturális intézmények magas színvonalú tartalomszolgáltatást biztosítnak és az infrastruktúra-fejlesztéshez megfelelő forrásokhoz jussanak, erre a célra európai uniós támogatásokat is fordíthassanak. A kulturális ágazat uniós fejlesztései elsősorban az egész életen át tartó tanulásban való részvételt támogatják.
Emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben kezdődött fejlesztési időszakban csaknem 105 milliárd forintot fordítottak uniós forrásból a kulturális intézmények és szervezetek projektjeinek megvalósítására. Beszélt arról is, hogy a közgyűjtemények most is futó projektjei a kulturális tárcát arra ösztönzik, hogy az új támogatási időszakban is minél több kulturális intézmény juthasson uniós forráshoz.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: várospolitikusként az is a feladatuk, hogy megteremtsék a kultúrához való hozzáférés lehetőségét mindenki, főként a fiatalok számára. Ebben van óriási szerepe a könyvtáraknak, a program révén érezhetően csökkenhet a kulturális szegénység a fővárosi fiatalok körében.
Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója arról beszélt, hogy sikerült megvalósítani a könyvtári terület fő célkitűzéseit, például azt a nagy jelentőségű kutatást, amely hosszú idő után vizsgálta ismét az olvasási szokásokat és a könyvtárhasználatot. A 2017 februárjában indult és 2020. január végén záruló Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című kiemelt projektet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ valósította meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi partnerségével 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.
A projekt a múzeumi és könyvtári terület intézményeit és szakembereit készítette fel arra, hogy a közneveléssel együttműködve választ adjanak az új társadalmi-gazdasági kihívásokra különös tekintettel a fiatal korosztály kultúrához való hozzáférésének növelésére és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására.
Múzeumi területen 4 hiánypótló kutatás és 9 módszertani fejlesztés kidolgozása valósult meg, 41 módszertani esemény zajlott le. Több mint 8000 gyermek bevonásával országszerte 20 mintaprojekt valósult meg, 80 múzeum vette át a kidolgozott módszertanokat. Összesen 457 kulturális területen dolgozó szakember és 315 pedagógus vett részt 52 ingyenes múzeumi továbbképzésen. 41 múzeumi koordinátor a programban 410 tájékoztatót szervezett meg, a hálózat tagjai és a szakmai megvalósítók 16 nemzetközi múzeumi konferencián, továbbá 3 belföldi és 4 külföldi múzeumi tanulmányúton vettek részt.
Az én könyvtáram című részben könyvtári területen 6 kutatást folytattak le és 4 módszertani fejlesztést dolgoztak ki, 103 szakmai rendezvényt, köztük 11 országos konferenciát szerveztek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások