Virágkarnevál - Gobelinkiállítás Debrecenben
A Szent István és műve – Szövött himnuszok című kiállítás szombati megnyitójával megkezdődött a debreceni virágkarneváli hét augusztus 22-ig tartó programsorozata.
Szent István ünnepéhez közeledve a hazai kárpitművészet legjelentősebb műveit – harminckét nagy méretű gobelint – láthatja közönség szeptember 6-ig a Kölcsey Központban rendezett tárlaton. A kiállítás fő darabját, a Szent István és műve – Millenniumi falikárpit című, mintegy 20 négyzetméteres gobelint első királyunk koronázásának 1000.
Az alkotóközösség a kortárs iparművészetben egyedülálló módon közös műveket hoz létre: eddig hat monumentális művet alkottak, ebből kettő látható a kiállításban - mondta el a kiállítás megnyitóján Balogh Edit, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének elnöke.
Hozzátette: a munkák azzal a hagyományos technológiával készülnek, amely a 15-17. században élte virágkorát Észak-Franciaországban és Flandriában. A Szent István és műve című falikárpit központi alakja a vizsolyi falkép ihlette Köpönyeges Madonna a Szent Koronával. István, Gizella, Imre alakja, a koronázási palást, a Képes Krónika és más képi utalások mellett a gazdag szövevénybe Szent István intelmeiből is kerültek részletek. A gyapjúból és selyemből, tradicionális technikával szőtt kárpit több mint két évig készült.
Az egyesület Kárpit határok nélkül című 10 négyzetméteres gobelintérképe nem csupán az 1100 éves kárpát-medencei magyar jelenlét előtt való meghajlás, hanem egy maroknyi magyar textilművész közös jeladása a "határok nélküli" Európában - mutatott rá Balogh Edit.
A Szövött Himnuszok sorozata – nyolc gobelin, Hauser Beáta, Hegyi Ibolya, Kecskés Ágnes, Nagy Judit, Pápai Lívia, Péreli Zsuzsa, Polgár Rózsa és Solti Gizella munkái – 1996-os bemutatásukkor a felújítás előtt álló Sándor-palota (ma a köztársasági elnöki palota) téglafalait borították.
A műveket az Iparművészeti Múzeum (Budapest), a Keresztény Múzeum (Esztergom), a Klapka György Múzeum (Komárom), a Savaria Múzeum (Szombathely), valamint a Magyar Kárpitművészek Egyesülete bocsátotta a virágkarneváli szervezők rendelkezésére.
Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a megnyitón a kiállított képekre utalva arról beszélt, hogy "itt megjelenik az államalapító, a népet letelepítő és közösséggé formáló király". A keresztyén örökség, a nemzet öröksége mutatkozik meg úgy, hogy jelzi: nem akarunk senki fölé kerekedni, de azt is tudatja: nem vagyunk alábbvalóak senkinél - hangsúlyozta.
Az alkotásokból az is sugárzik, hogy a magyarságot nem lehet kisajátítani, hogy nem csak egyféleképpen lehet magyarnak lenni - magyarázta Bölcskei Gusztáv. A Szent István és műve - Szövött Himnuszok című kiállítást Lázár Imre, a Károli Gáspár Református Egyetem docense nyitotta meg, aki egyebek mellett a szövés és az ima rokonságáról, az időtlenben és a határtalanban való találkozásról beszélt.
(Forrás: MTI)
Szent István ünnepéhez közeledve a hazai kárpitművészet legjelentősebb műveit – harminckét nagy méretű gobelint – láthatja közönség szeptember 6-ig a Kölcsey Központban rendezett tárlaton. A kiállítás fő darabját, a Szent István és műve – Millenniumi falikárpit című, mintegy 20 négyzetméteres gobelint első királyunk koronázásának 1000. évfordulója tiszteletére készítette a Magyar Kárpitművészek Egyesületének 33 tagja.
Az alkotóközösség a kortárs iparművészetben egyedülálló módon közös műveket hoz létre: eddig hat monumentális művet alkottak, ebből kettő látható a kiállításban - mondta el a kiállítás megnyitóján Balogh Edit, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének elnöke.
Hozzátette: a munkák azzal a hagyományos technológiával készülnek, amely a 15-17. században élte virágkorát Észak-Franciaországban és Flandriában. A Szent István és műve című falikárpit központi alakja a vizsolyi falkép ihlette Köpönyeges Madonna a Szent Koronával. István, Gizella, Imre alakja, a koronázási palást, a Képes Krónika és más képi utalások mellett a gazdag szövevénybe Szent István intelmeiből is kerültek részletek. A gyapjúból és selyemből, tradicionális technikával szőtt kárpit több mint két évig készült.
Az egyesület Kárpit határok nélkül című 10 négyzetméteres gobelintérképe nem csupán az 1100 éves kárpát-medencei magyar jelenlét előtt való meghajlás, hanem egy maroknyi magyar textilművész közös jeladása a "határok nélküli" Európában - mutatott rá Balogh Edit.
A Szövött Himnuszok sorozata – nyolc gobelin, Hauser Beáta, Hegyi Ibolya, Kecskés Ágnes, Nagy Judit, Pápai Lívia, Péreli Zsuzsa, Polgár Rózsa és Solti Gizella munkái – 1996-os bemutatásukkor a felújítás előtt álló Sándor-palota (ma a köztársasági elnöki palota) téglafalait borították.
A műveket az Iparművészeti Múzeum (Budapest), a Keresztény Múzeum (Esztergom), a Klapka György Múzeum (Komárom), a Savaria Múzeum (Szombathely), valamint a Magyar Kárpitművészek Egyesülete bocsátotta a virágkarneváli szervezők rendelkezésére.
Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a megnyitón a kiállított képekre utalva arról beszélt, hogy "itt megjelenik az államalapító, a népet letelepítő és közösséggé formáló király". A keresztyén örökség, a nemzet öröksége mutatkozik meg úgy, hogy jelzi: nem akarunk senki fölé kerekedni, de azt is tudatja: nem vagyunk alábbvalóak senkinél - hangsúlyozta.
Az alkotásokból az is sugárzik, hogy a magyarságot nem lehet kisajátítani, hogy nem csak egyféleképpen lehet magyarnak lenni - magyarázta Bölcskei Gusztáv. A Szent István és műve - Szövött Himnuszok című kiállítást Lázár Imre, a Károli Gáspár Református Egyetem docense nyitotta meg, aki egyebek mellett a szövés és az ima rokonságáról, az időtlenben és a határtalanban való találkozásról beszélt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások