Zsolnay-kiállítás az egykori Honvéd Főparancsnokság felújított épületében
Mintegy hét évtized után látogathatja a közönség az egykori Honvéd Főparancsnokság épületét a budai Vár közepén augusztustól. A 850 millió forintos állami beruházással egy év alatt megújult épület nyitóeseménye egy Zsolnay-kiállítás lesz.
Az 1897-ben emelt épület felújítását Deák Zoltán tervezte. A Várgondnokság vagyonkezelésében lévő Főparancsnokságot kulturális, turisztikai célokra, rendezvényekre fogják használni, cél, hogy önfenntartó legyen" - mondta Sárváry István, a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Mint elhangzott, a 19. század végén Kalina Mór által tervezett négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épület a második világháború végéig meghatározója volt a Dísz térnek. A Honvéd Főparancsnokság 1945-ben erősen megrongálódott, a háború után a sérült kupolát és a felső emeleteket 1962-ben visszabontották.
"Az Orbán-kormány 2012-ben döntött a felújításról, amely két szakaszban történt, és az összesen 850 millió forintos költségeket teljes egészében nemzeti forrásból fedezték, uniós pénz nélkül. Az eredetileg tervezett 2013 végi befejezés azért csúszott fél évet, mert a felmerülő pluszköltségek forrásait idén márciustól lehetett felhasználni" - mondta a helyettes államtitkár az MTI kérdésére.
A felújítás során kicserélték a teljes gránitlábazatot, eltűntek az 1944-1945-ös, majd 1956-os belövésnyomok a homlokzatról, az eredetileg körben látható Hatvannégy Vármegye címereiből a megmaradt 25-öt szintén helyreállították és visszahelyezték. Megújultak a vaskapuk, felújították a belső terek stukkóit, kandelábereit és szobrait.
A 3300 négyzetméter alapterületű épületbe a nagyközönség egy július 31-én megnyíló kiállítás megtekintésével léphet ismét, mintegy hetven év után először. Gulyás Gábor, az Egy zseniális család - Zsolnay című kiállítás kurátora kiemelte: az épület belső részében kialakított egyszerű megoldások, a natúr tégla és a csiszolt beton nagyon szép teret biztosítanak a kiállítások számára.
Az év végéig látogatható Zsolnay-tárlaton mintegy háromszáz művészi kerámia és porcelán lesz látható. A kiállítást jórészt a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Párizsi Galéria által gondozott magángyűjtemény anyagából állították össze, külön egységként mutatják be az épületkerámiákat. Utóbbihoz kapcsolódnak az egykori gyárban gondosan vezetett úgynevezett terrakottakönyvek, amelyek közül egyet első ízben láthat a közönség.
"Különleges, számottevő esztétikai értékkel is rendelkező művészi kerámiákat mutatunk be, a kiállítás ugyanakkor egy páratlan magyar család sikertörténetét is felvázolja" - fogalmazott Gulyás Gábor.
A modern magyar művészetben, építészetben és iparban egyaránt meghatározó szerepet játszott Zsolnay-család története a 19. század közepén kezdődött.
A Zsolnay Vilmos által felvirágoztatott pécsi kerámiagyár világhírűvé vált, az épületkerámiák használata a szecesszió magyar építészetének egyik ékköve lett, számos technológiai újítás - köztük az eozin vagy a pirogránit - is hungarikummá tette a Zsolnay-porcelánt. Zsolnay Vilmos halálát követően gyermekei vitték tovább a gyárat.
A történet nagyon fontos szakasza akkor zárult le, amikor a második világháború után a gyárat államosították és a Finommechanikai Művekhez került. 1995-ben privatizálták újra, azóta több tulajdonosa volt, 2010-ben pedig a gyár területének egy része kulturális negyed lett.
"A kiállításhoz Mispál Attila rendező vezetésével rövidfilmek készültek, amelyekben színészek segítségével megelevenedik Zsolnay Vilmos, fia, Miklós, lánya, Júlia, valamint annak férje, Sikorski Tádé alakja is" - mondta a kurátor.
MTI
Az 1897-ben emelt épület felújítását Deák Zoltán tervezte. A Várgondnokság vagyonkezelésében lévő Főparancsnokságot kulturális, turisztikai célokra, rendezvényekre fogják használni, cél, hogy önfenntartó legyen" - mondta Sárváry István, a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Mint elhangzott, a 19. század végén Kalina Mór által tervezett négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épület a második világháború végéig meghatározója volt a Dísz térnek. A Honvéd Főparancsnokság 1945-ben erősen megrongálódott, a háború után a sérült kupolát és a felső emeleteket 1962-ben visszabontották.
Az épületcsonkot a következő évtizedekben többnyire raktárnak használták, belső udvarán karbantartó gépek, traktorok parkoltak.
"Az Orbán-kormány 2012-ben döntött a felújításról, amely két szakaszban történt, és az összesen 850 millió forintos költségeket teljes egészében nemzeti forrásból fedezték, uniós pénz nélkül. Az eredetileg tervezett 2013 végi befejezés azért csúszott fél évet, mert a felmerülő pluszköltségek forrásait idén márciustól lehetett felhasználni" - mondta a helyettes államtitkár az MTI kérdésére.
A felújítás során kicserélték a teljes gránitlábazatot, eltűntek az 1944-1945-ös, majd 1956-os belövésnyomok a homlokzatról, az eredetileg körben látható Hatvannégy Vármegye címereiből a megmaradt 25-öt szintén helyreállították és visszahelyezték. Megújultak a vaskapuk, felújították a belső terek stukkóit, kandelábereit és szobrait.
A 3300 négyzetméter alapterületű épületbe a nagyközönség egy július 31-én megnyíló kiállítás megtekintésével léphet ismét, mintegy hetven év után először. Gulyás Gábor, az Egy zseniális család - Zsolnay című kiállítás kurátora kiemelte: az épület belső részében kialakított egyszerű megoldások, a natúr tégla és a csiszolt beton nagyon szép teret biztosítanak a kiállítások számára.
Az év végéig látogatható Zsolnay-tárlaton mintegy háromszáz művészi kerámia és porcelán lesz látható. A kiállítást jórészt a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Párizsi Galéria által gondozott magángyűjtemény anyagából állították össze, külön egységként mutatják be az épületkerámiákat. Utóbbihoz kapcsolódnak az egykori gyárban gondosan vezetett úgynevezett terrakottakönyvek, amelyek közül egyet első ízben láthat a közönség.
"Különleges, számottevő esztétikai értékkel is rendelkező művészi kerámiákat mutatunk be, a kiállítás ugyanakkor egy páratlan magyar család sikertörténetét is felvázolja" - fogalmazott Gulyás Gábor.
A modern magyar művészetben, építészetben és iparban egyaránt meghatározó szerepet játszott Zsolnay-család története a 19. század közepén kezdődött.
A Zsolnay Vilmos által felvirágoztatott pécsi kerámiagyár világhírűvé vált, az épületkerámiák használata a szecesszió magyar építészetének egyik ékköve lett, számos technológiai újítás - köztük az eozin vagy a pirogránit - is hungarikummá tette a Zsolnay-porcelánt. Zsolnay Vilmos halálát követően gyermekei vitték tovább a gyárat.
A történet nagyon fontos szakasza akkor zárult le, amikor a második világháború után a gyárat államosították és a Finommechanikai Művekhez került. 1995-ben privatizálták újra, azóta több tulajdonosa volt, 2010-ben pedig a gyár területének egy része kulturális negyed lett.
"A kiállításhoz Mispál Attila rendező vezetésével rövidfilmek készültek, amelyekben színészek segítségével megelevenedik Zsolnay Vilmos, fia, Miklós, lánya, Júlia, valamint annak férje, Sikorski Tádé alakja is" - mondta a kurátor.
MTI
Hozzászólások