Zsurzs Évára emlékeznek születése 100. évfordulóján az Óbudai Társaskörben
Zsurzs Éva filmrendezőre emlékeznek pályatársai születése 100. évfordulóján, szeptember 29-én az Óbudai Társaskörben.
Az emlékesten a korszakos rendező alakját lánya, Zsurzs Kati színművész, Szinetár Miklós rendező, Bánfalvi Ági, Egri Kati, Hámori Ildikó, Tordai Teri, Piros Ildikó, Rátonyi Hajni, Benkő Péter, Koncz Gábor, Lukács Sándor, Kovács István, Kuna Károly, Nagy Gábor színművész és a filmes háttérszakmák egyéniségei idézik fel.
Zsurzs Éva filmrendező, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló- és érdemes művész születésének centenáriumát napra pontosan az évfordulón, szeptember 29-én ünneplik az Óbudai Társaskörben - emelik ki a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Mint írják, Zsurzs Éva egy korszak meghatározó alkotójaként csaknem ötven televíziós filmet rendezett és olyan sorozatokat, amelyek több generáció számára váltak meghatározó élménnyé.
Mint idézik, lánya megfogalmazása szerint "Zsurzs Éva mindig az irodalmi adaptációban hitt, ezeket a történeteket szerette láttatni a nézőkkel. Szerzői filmben soha nem gondolkodott, a munkáját szolgálatnak tekintette".
Első önálló televíziós rendezése a Vitézek és hősök című, Gergely Sándor novellája alapján készült tévéjáték volt 1959-ben Bulla Emma és Sinkovits Imre főszereplésével. Első nemzetközi sikerét a Nő a barakkban című tévéjátékkal aratta 1961-ben - Romain Gary regénye Palotai Boris átdolgozásában a legjobb eredeti forgatókönyv minősítést kapta, az film pedig Arany Nimfa-díjat nyert a Monte-Carlói Televíziós Fesztiválon.
A második Arany Nimfát az Epeiosz-akció című filmjéért kapta 1964-ben Monte-Carlóban. Az Örsi Ferenc forgatókönyvéből készült alkotásnak a mű forgatókönyve és rendezése összhangjáért ítélték oda az elismerést.
Zsurzs Éva Móricz Zsigmond Barbárok című műve alapján készült filmje az Alexandriai Fesztivál I. díját érdemelte ki. Pályafutása során számos szakmai elismerésben részesült Magyarországon is, a Kossuth-díjat elsőként kapta meg nőként mint filmrendező.
A szeptember 29-i esten az Óbudai Társaskörben kötetlen beszélgetéssel, közösen emlékeznek Zsurzs Évára a szakma neves képviselői. A pódiumra lép Szinetár Miklós és a színművészek mellett Sommer Kati sminkmester, Takács Klára fodrász, Zahora Mária dramaturg, Babiczky László rendező, Baji Tibor gyártásvezető, Ivanov Péter gyártásvezető, Gyulai Szabolcs felvételvezető, Magyar Péter gyártásvezető.
Az est háziasszonya Szegvári Katalin, a dramaturg Blastik Noémi és Perczel Enikő.
(Forrás: MTI)
Az emlékesten a korszakos rendező alakját lánya, Zsurzs Kati színművész, Szinetár Miklós rendező, Bánfalvi Ági, Egri Kati, Hámori Ildikó, Tordai Teri, Piros Ildikó, Rátonyi Hajni, Benkő Péter, Koncz Gábor, Lukács Sándor, Kovács István, Kuna Károly, Nagy Gábor színművész és a filmes háttérszakmák egyéniségei idézik fel.Zsurzs Éva filmrendező, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló- és érdemes művész születésének centenáriumát napra pontosan az évfordulón, szeptember 29-én ünneplik az Óbudai Társaskörben - emelik ki a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Mint írják, Zsurzs Éva egy korszak meghatározó alkotójaként csaknem ötven televíziós filmet rendezett és olyan sorozatokat, amelyek több generáció számára váltak meghatározó élménnyé.
Irodalmi adaptációi, köztük a Beszterce ostroma, A névtelen vár, A fekete város és az Abigél, kulturális kincseinket gyarapítják. Zsurzs Évát idézik, aki azt vallotta: a tévé a tömegek műfaja, kötelessége, hogy az irodalmi műveket megismertesse olyanokkal is, akik talán életükben nem fogják kézbe venni Jókai vagy Mikszáth alkotásait.
Mint idézik, lánya megfogalmazása szerint "Zsurzs Éva mindig az irodalmi adaptációban hitt, ezeket a történeteket szerette láttatni a nézőkkel. Szerzői filmben soha nem gondolkodott, a munkáját szolgálatnak tekintette".
Első önálló televíziós rendezése a Vitézek és hősök című, Gergely Sándor novellája alapján készült tévéjáték volt 1959-ben Bulla Emma és Sinkovits Imre főszereplésével. Első nemzetközi sikerét a Nő a barakkban című tévéjátékkal aratta 1961-ben - Romain Gary regénye Palotai Boris átdolgozásában a legjobb eredeti forgatókönyv minősítést kapta, az film pedig Arany Nimfa-díjat nyert a Monte-Carlói Televíziós Fesztiválon.
A második Arany Nimfát az Epeiosz-akció című filmjéért kapta 1964-ben Monte-Carlóban. Az Örsi Ferenc forgatókönyvéből készült alkotásnak a mű forgatókönyve és rendezése összhangjáért ítélték oda az elismerést.
Zsurzs Éva Móricz Zsigmond Barbárok című műve alapján készült filmje az Alexandriai Fesztivál I. díját érdemelte ki. Pályafutása során számos szakmai elismerésben részesült Magyarországon is, a Kossuth-díjat elsőként kapta meg nőként mint filmrendező.
A szeptember 29-i esten az Óbudai Társaskörben kötetlen beszélgetéssel, közösen emlékeznek Zsurzs Évára a szakma neves képviselői. A pódiumra lép Szinetár Miklós és a színművészek mellett Sommer Kati sminkmester, Takács Klára fodrász, Zahora Mária dramaturg, Babiczky László rendező, Baji Tibor gyártásvezető, Ivanov Péter gyártásvezető, Gyulai Szabolcs felvételvezető, Magyar Péter gyártásvezető.
Az est háziasszonya Szegvári Katalin, a dramaturg Blastik Noémi és Perczel Enikő.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások