EP-választás - Szakértők: a válság politikai költségei mutatkoznak meg az eredményekben

A májusi európai parlamenti (EP-) választás eredményei a nagy pártok térvesztését és az euroszkeptikusok előretörését hozták, ami az EU fejlődésének irányára is hatással lehet - állapították meg kedden közzétett tanulmányukban a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértői.

Kiss J. László, a Külügyi Szemle főszerkesztője, egyetemi tanár írásában kiemelte: az idei EP-választás 2009 júniusa után az első olyan megmérettetés volt, amely már a válság hatásait tükrözhette. A választás előtt nyilvánvaló volt a feltételezés, hogy a válság gazdasági és pénzügyi költségei nyomán politikai költségek is jelentkeznek. Ennek megfelelően joggal lehetett attól tartani, hogy az Európa-ellenes és euroszkeptikus pártok jó szereplése az uniót a következő, immár politikai válságba is belesodorhatja. Nem kizárt, hogy a tagállamokban kormányzó pártok a választási vereségtől való félelmükben bizonyos euroszkeptikus elképzeléseket magukévá tesznek, és ezek azután az unióban is megjelennek.
Az unióellenes és euroszkeptikus erők előretörése ellenére a 751 tagú Európai Parlamentben a jobbközép és a balközép erők megőrizték dominanciájukat. A nagyobb politikai földrengés inkább az egyes tagállamokban - mindenekelőtt Franciaországban és Nagy-Britanniában - következett be, és ennek hatása az uniós politikában is érezhető lesz - mutatott rá a szakértő.
Kiss J. László szerint az EP-választások eredménye alapján a nagy néppártok Európa nagy részében ma már alig szereznek többet a szavazatok egyharmadánál, és a politikai centrumpártok ugyan továbbra is dominálnak, de a többséget csak más pártokkal - a zöldekkel, a liberálisokkal –közösen vagy nagykoalíció keretében szerezhetik meg.
Gálik Zoltán, az intézet tudományos főmunkatársa a nagy-britanniai helyzetet ismertetve kifejtette: az EP-választáson az országban a közvélemény-kutatók által előre jelzett eredmény született: nyert az elmúlt években folyamatosan erősödő, Nigel Farage által vezetett populista, xenofób és Európa-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP). A győzelem "földrengésszerű", hiszen közel száz éve nem volt példa arra, hogy országos választáson ne a három történelmi párt egyike, a Konzervatív Párt, a Munkáspárt vagy a Liberális Demokraták nyerjenek.
Az elemző úgy látja, az Európai Unióhoz fűződő viszony újraértelmezéséért harcoló David Cameron miniszterelnöknek a történelmi vereség figyelmeztető jel lehet a várható 2015-ben tartandó általános választás előtt, hiszen a UKIP nemcsak az Európa-politika radikalizálásában vállalhat szerepet, hanem a választásokat is tematizálhatja, és jelentősen átalakíthatja a politikai erőviszonyokat.
Mint írta, David Cameron az EP-választáson elért harmadik helyet egyértelmű kudarcként értékelte, annak ellenére, hogy nem vártak jó eredményt. A párton és a parlamenten belüli euroszkeptikus erők a UKIP megerősödésével párhuzamosan egyre inkább radikalizálódnak, és az Európa-politikai kérdésekben mind erőteljesebben követelik a határozott hangnemet a kormánytól. Sokan megkérdőjelezik a párton belül David Cameron vezetési képességeit, tehetetlennek állítják be a kormányfőt.
Fejérdy Gergely, az MKI tudományos főmunkatársa Franciaország esetét vizsgálva is azt hangsúlyozta, hogy az eredmény, a Nemzeti Front (FN) előretörése nem okozott meglepetést. A végeredmény leginkább a franciák félelmeit mutatja és azt, hogy kiábrándultak a hagyományos pártokból.
Közölte: a felmérések alapján a Marine Le Pen pártját támogatók elsősorban a bevándorlás problémája miatt választották az FN-t. Az indokok között a második helyen a Franciaország biztonsága miatti aggodalom volt, míg csak harmadikként említették a munkanélküliséget, negyedikként pedig a vásárlóerő csökkenését. Jóllehet az egyes kérdéskörök összefüggnek, nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy az FN-re a gazdasági válság áldozatai szavaztak a leginkább.
A szakértő szerint az FN győzelme nemcsak a Franciaországban felerősödő EU-ellenességről ad számot, hanem a francia társadalom romló "közérzetéről". Mindennek következményeként várhatóan Párizs befolyása is csökken a közös európai ügyekben.
Hamberger Judit, az intézet tudományos főmunkatársa Szlovákiával kapcsolatban azt emelte ki, hogy az alacsony részvételi arány és a teljes érdektelenség volt az egyik fő témája a kampánynak és az utólagos értékeléseknek is. A kampány alig észrevehető, unalmas volt. Az európai témák nem csak a választóknak, de a politikai szereplőknek is mellékesek voltak.
Mint írta, Szlovákiában, ahol az unióban a legalacsonyabb volt a részvételi arány (13 százalék)az EP-választáson, még most is boncolgatják, mi lehet az érdektelenség oka. Az egyik ok az lehetett, hogy az országban pár hónapon belül már ötödször választottak. Szakértők szerint az okok között van az is, hogy a kormányzó párt, a baloldali Smer szavazói nem mentek el szavazni. Valójában azonban egyik meghatározó párt sem tudta mozgósítani a szimpatizánsait.
A szakértő véleménye szerint a választás fontos belpolitikai üzenete, hogy a Smer dominanciája folyamatosan gyengül, egyre kevesebben szavaznak rá. A választás másik üzenete, hogy az elaprózódott jobboldalnak meg kell újulnia, mert a jobboldal iránti igény továbbra is létezik a szlovák társadalomban.

 

 

MTI