Ghosting, az új szakítási módszer
Egyre többen választják a „szellemmé válást”, ha elegük volt a szerelemből, de ezt nem merik elmondani.
Szakítani nem könnyű, de a párunk, aki korábban fontos volt a számunkra, megérdemli, hogy tisztességesen vessünk véget a kapcsolatnak. Az új szakítási módszer azonban minden, csak nem tisztességes.
A ghosting korábban is létezett, csak a múltban még nem kapott szakkifejezést az, amikor valaki egyszerűen eltűnik, tehát „szellemmé válik” a kapcsolatból. Hazánkban már a hetvenes-nyolcvanas években népszerű trükk volt a „csak lemegyek cigiért” szakítás, hiszen az illető sosem jött vissza.
Napjainkban már nem ez a módszer terjed, hiszen olyan sokat fejlődött a technika, hogy ghostingnek azt nevezzük, amikor valaki nem ír vissza többé az üzeneteinkre. Ez a kommunikációs eltűnés pedig sokkal feltűnőbb, és nyilvánvalóbb.
A XIX. században a levelezés volt divatos, ám ez nem azt jelentette, hogy valaki megírta reggel a levelet, és azonnal kapta a választ, hanem akár napok, hetek is eltelhettek két levélváltás között, emiatt, ha elmaradt a válasz, a másik fél tanakodhatott, hogy vajon mi történt a partnerével.
A XX. században megjelentek a vezetékes telefonok, ami lehetővé tette a sűrűbb üzenetváltást, de akkor sem naponta többször, hanem egyszer, de hosszan beszélgettek az emberek. Ezek elmaradása sem adott mindig okot a gyanúra, mert sokan ráfogták a dolgot a megbízhatatlan telefonhálózatra.
A ghosting már az információs társadalom szakítási módszere, amely annyiból áll, hogy a partnerünk nem válaszol az internetes üzenetekre. A divattá vált megoldás egyáltalán nem követendő, ugyanis a szociológusok szerint igen negatív trendről van szó.
Egy kutató szerint az újfajta randevúzási szokások miatt jelent meg a ghosting, hiszen a világhálós ismerkedés miatt sok felületes kapcsolat felületesen ér véget, a gyors kapcsolatfelvétel pedig ugyanolyan gyorsan tűnik el.
Bastian Roet, szociológus szerint ez egyáltalán nem új jelenség, csak a technika fejlődésével a módszer is felgyorsult. A ghosting oka lehet az, hogy valaki nem akar konfliktusba kerülni, ezért nem mondja el, hogy például visszament a régi szerelméhez, mivel ennél egyszerűbb, ha inkább nem válaszol többé a társa leveleire.
A szociológus magyarázata szerint a ghosting szociális inkompetenciánk és a túlterheltségünk keveredése miatt alakul ki. Habár kívülről teljesen értelmetlennek tűnik az eltűnés, mégis a hátterében a ghostingot elkövető személy mérlegeli a szakítás előnyeit és hátrányait, majd végül úgy dönt, hogy nincs kedve konfrontálódni, ezért nem mondja el, amit gondol.
Svenja Lüthge pszichológus szerint a ghosting minden esetben gyáva dolog, hiszen az elkövető nincs tekintettel a másikra, aki azon tépelődik, hogy vajon mit csinált rosszul, amiért a párja egyszerűen szellemmé vált. A szakember szerint mindegy, hogy egy laza flörtről van szó, vagy tartós kapcsolatról, mert senki sem érdemli meg, hogy így bánjanak vele.
Lüthge arról is beszélt, hogy érdemes résen lenni, mert néhány jel előrejelzi, hogy valaki hajlamos-e a ghostingre. Ha például egy vita után hetekig nem jelentkezik a másik fél, vagy mindig próbál menekülni, amikor egy apró konfliktus készül kialakulni, akkor valószínű, hogy egyszer csak el fog tűnni, de a szakember szerint egyáltalán nem kell sajnálni, ha ez megtörténik.
(Forrás: hazipatika.com)
Szakítani nem könnyű, de a párunk, aki korábban fontos volt a számunkra, megérdemli, hogy tisztességesen vessünk véget a kapcsolatnak. Az új szakítási módszer azonban minden, csak nem tisztességes.A ghosting korábban is létezett, csak a múltban még nem kapott szakkifejezést az, amikor valaki egyszerűen eltűnik, tehát „szellemmé válik” a kapcsolatból. Hazánkban már a hetvenes-nyolcvanas években népszerű trükk volt a „csak lemegyek cigiért” szakítás, hiszen az illető sosem jött vissza.
Napjainkban már nem ez a módszer terjed, hiszen olyan sokat fejlődött a technika, hogy ghostingnek azt nevezzük, amikor valaki nem ír vissza többé az üzeneteinkre. Ez a kommunikációs eltűnés pedig sokkal feltűnőbb, és nyilvánvalóbb.
A XIX. században a levelezés volt divatos, ám ez nem azt jelentette, hogy valaki megírta reggel a levelet, és azonnal kapta a választ, hanem akár napok, hetek is eltelhettek két levélváltás között, emiatt, ha elmaradt a válasz, a másik fél tanakodhatott, hogy vajon mi történt a partnerével.
A XX. században megjelentek a vezetékes telefonok, ami lehetővé tette a sűrűbb üzenetváltást, de akkor sem naponta többször, hanem egyszer, de hosszan beszélgettek az emberek. Ezek elmaradása sem adott mindig okot a gyanúra, mert sokan ráfogták a dolgot a megbízhatatlan telefonhálózatra.A ghosting már az információs társadalom szakítási módszere, amely annyiból áll, hogy a partnerünk nem válaszol az internetes üzenetekre. A divattá vált megoldás egyáltalán nem követendő, ugyanis a szociológusok szerint igen negatív trendről van szó.
Egy kutató szerint az újfajta randevúzási szokások miatt jelent meg a ghosting, hiszen a világhálós ismerkedés miatt sok felületes kapcsolat felületesen ér véget, a gyors kapcsolatfelvétel pedig ugyanolyan gyorsan tűnik el.
Bastian Roet, szociológus szerint ez egyáltalán nem új jelenség, csak a technika fejlődésével a módszer is felgyorsult. A ghosting oka lehet az, hogy valaki nem akar konfliktusba kerülni, ezért nem mondja el, hogy például visszament a régi szerelméhez, mivel ennél egyszerűbb, ha inkább nem válaszol többé a társa leveleire.
A szociológus magyarázata szerint a ghosting szociális inkompetenciánk és a túlterheltségünk keveredése miatt alakul ki. Habár kívülről teljesen értelmetlennek tűnik az eltűnés, mégis a hátterében a ghostingot elkövető személy mérlegeli a szakítás előnyeit és hátrányait, majd végül úgy dönt, hogy nincs kedve konfrontálódni, ezért nem mondja el, amit gondol.Svenja Lüthge pszichológus szerint a ghosting minden esetben gyáva dolog, hiszen az elkövető nincs tekintettel a másikra, aki azon tépelődik, hogy vajon mit csinált rosszul, amiért a párja egyszerűen szellemmé vált. A szakember szerint mindegy, hogy egy laza flörtről van szó, vagy tartós kapcsolatról, mert senki sem érdemli meg, hogy így bánjanak vele.
Lüthge arról is beszélt, hogy érdemes résen lenni, mert néhány jel előrejelzi, hogy valaki hajlamos-e a ghostingre. Ha például egy vita után hetekig nem jelentkezik a másik fél, vagy mindig próbál menekülni, amikor egy apró konfliktus készül kialakulni, akkor valószínű, hogy egyszer csak el fog tűnni, de a szakember szerint egyáltalán nem kell sajnálni, ha ez megtörténik.
(Forrás: hazipatika.com)
Hozzászólások