Alkotmányellenes a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény néhány szakasza
Alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait a szerb alkotmánybíróság. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke hétfői szabadkai rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: „ezúttal is bebizonyosodott, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem területén is az egy lépés előre-egy lépés hátra gyakorlat érvényesül”.
Az alkotmánybíróság három éve tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény 10 szakaszát nyilvánította részben vagy teljesen összeegyeztethetetlennek a szerb alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, további nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül.
Elhangzott, hogy a hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket az MNT, és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek.
„Az én jogértelmezésem szerint erre még az alkotmánybíróságnak sincs joga, hiszen az alkotmány (…) kimondja, hogy egyetlen egy állami szerv sem csökkentheti a kisebbségi jogok elért szintjét” - hangsúlyozta az MNT elnöke.
A Magyar Nemzeti Tanács esetében ezek a rendelkezések elsősorban a magyar többségű és kiemelt jelentőségű oktatási intézményekkel összefüggő igazgatási jogokat érintik, példaként az igazgatóválasztás során gyakorolt egyetértési jogot említette a politikus. „Itt olyan jogot szüntetett meg az alkotmánybíróság, amely a jogrendszerbe beépült, amely a gyakorlatban is létezett, és amelyet éveken át gyakorolt ez a magyar közösség a törvénnyel összhangban” - részletezte.
Ugyanakkor Korhecz Tamás pozitívan értékelte, hogy az alkotmánybíróság ezzel a - pénteken hozott - döntésével megerősítette a közvetlenül megválasztott nemzeti tanácsok helyzetét, vagyis kimondta, hogy az országos kisebbségi önkormányzati szervek közhatalmi jogosítványokkal rendelkezhetnek, és átvehetik az oktatási és kulturális közintézmények alapítói jogait. Sikernek értékelte azt is, hogy a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területét teljes mértékben érintetlenül hagyta a testület döntése. „A perszonális autonómiának ezt a formáját az alkotmánybíróság döntése szentesítette” - emelte ki a vajdasági politikus.
Az alkotmánybíróság által most hatályon kívül helyezett pontok más törvényekben részben megtalálhatók, és azokban továbbra is hatályosnak számítanak – hangzott el. A jogszabályok összehangolása a törvényhozók jövőbeni feladata lesz.
Korhecz Tamás kijelentette, hogy a gyakorlatban nagyon kevés változást hoz az alkotmánybíróság döntése. „A perszonális autonómia, a kisebbségi önkormányzat kapott egy pofont, de az ember a pofon után megrázza magát, és folytatja tovább a működését. Nem mondom, hogy nem fáj, de a működésünket, építkezésünket gyakorlatilag megerősítheti ez a döntés. Azért mondom, hogy megerősítheti, mert most már a jogerősség pecsétje is rajta van ezen a perszonális autonómia-rendszeren, ami itt kiépült Szerbiában” - magyarázta az elnök. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy már nincs az a hatóság, amely ezt megkérdőjelezheti.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása a szerb parlament előtt van, egyes politikai szereplők szerint az alkotmánybírósági döntés tükrében vissza kell azt vonni az eljárásból. Erről egyelőre nem született döntés.
MTI
Az alkotmánybíróság három éve tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény 10 szakaszát nyilvánította részben vagy teljesen összeegyeztethetetlennek a szerb alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, további nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül. A döntés még nem jelent meg a szerbiai közlönyben, azaz nem lépett hatályba, néhány napon belül azonban ez is megtörténik – magyarázta Korhecz.
Elhangzott, hogy a hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket az MNT, és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek.
„Az én jogértelmezésem szerint erre még az alkotmánybíróságnak sincs joga, hiszen az alkotmány (…) kimondja, hogy egyetlen egy állami szerv sem csökkentheti a kisebbségi jogok elért szintjét” - hangsúlyozta az MNT elnöke.
A Magyar Nemzeti Tanács esetében ezek a rendelkezések elsősorban a magyar többségű és kiemelt jelentőségű oktatási intézményekkel összefüggő igazgatási jogokat érintik, példaként az igazgatóválasztás során gyakorolt egyetértési jogot említette a politikus. „Itt olyan jogot szüntetett meg az alkotmánybíróság, amely a jogrendszerbe beépült, amely a gyakorlatban is létezett, és amelyet éveken át gyakorolt ez a magyar közösség a törvénnyel összhangban” - részletezte.
Ugyanakkor Korhecz Tamás pozitívan értékelte, hogy az alkotmánybíróság ezzel a - pénteken hozott - döntésével megerősítette a közvetlenül megválasztott nemzeti tanácsok helyzetét, vagyis kimondta, hogy az országos kisebbségi önkormányzati szervek közhatalmi jogosítványokkal rendelkezhetnek, és átvehetik az oktatási és kulturális közintézmények alapítói jogait. Sikernek értékelte azt is, hogy a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területét teljes mértékben érintetlenül hagyta a testület döntése. „A perszonális autonómiának ezt a formáját az alkotmánybíróság döntése szentesítette” - emelte ki a vajdasági politikus.
Az alkotmánybíróság által most hatályon kívül helyezett pontok más törvényekben részben megtalálhatók, és azokban továbbra is hatályosnak számítanak – hangzott el. A jogszabályok összehangolása a törvényhozók jövőbeni feladata lesz.
Korhecz Tamás kijelentette, hogy a gyakorlatban nagyon kevés változást hoz az alkotmánybíróság döntése. „A perszonális autonómia, a kisebbségi önkormányzat kapott egy pofont, de az ember a pofon után megrázza magát, és folytatja tovább a működését. Nem mondom, hogy nem fáj, de a működésünket, építkezésünket gyakorlatilag megerősítheti ez a döntés. Azért mondom, hogy megerősítheti, mert most már a jogerősség pecsétje is rajta van ezen a perszonális autonómia-rendszeren, ami itt kiépült Szerbiában” - magyarázta az elnök. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy már nincs az a hatóság, amely ezt megkérdőjelezheti.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása a szerb parlament előtt van, egyes politikai szereplők szerint az alkotmánybírósági döntés tükrében vissza kell azt vonni az eljárásból. Erről egyelőre nem született döntés.
MTI
Hozzászólások