Közzétette a Vajdaság statútumáról szóló határozatát a szerb alkotmánybíróság
Közzétette a Vajdaság statútumának bizonyos pontjait alkotmányellenesnek nyilvánító határozatát a szerbiai alkotmánybíróság. A döntés összefoglalóját a Dnevnik című szerbiai napilap ismertette csütörtökön.
A 139 oldalas dokumentum szerint a szerbiai tartomány alapdokumentumának több mint kétharmada részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen Szerbia alaptörvényével.
Az alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a statútumnak csak azokat a pontjait vizsgálta, amelyekre az eljárást kezdeményező Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és Új Párt (NS) felhívta a figyelmet, de más pontoknál is észleltek alkotmányellenes elemeket.
Az alkotmánybíróság azonban - figyelembe véve, hogy a dokumentum számos szakaszát alkotmányellenesnek nyilvánította, és azok hatályának azonnali elvesztése miatt jogi űr keletkezne - úgy döntött, hogy fél évvel elhalasztja a döntés hivatalos megjelentetését a szerbiai közlönyben.
Az indoklás szerint az alkotmánybíróság feladata, hogy minden olyan esetben fellépjen, amikor valamely törvény nem egyeztethető össze az alkotmánnyal.
A taláros testület jelezte, hogy nem kérdőjelezhető meg az a szerep, amelyet a Vajdaság betölt, és ezáltal a vajdasági lakosok autonómiához való joga sem.
A rendelkezésre álló hat hónap alatt a vajdasági képviselőháznak és a szerbiai parlamentnek elegendő ideje lesz arra, hogy a kérdéses pontokat összehangolja a szerb alkotmánnyal, addig pedig teljes egészében érvényben marad a statútum.
Az indoklásban az is szerepel, hogy a tartomány alapdokumentumának nem lehet alapítói jellege. Megállapítják, hogy a statútum felépítésében és jellegében azonban nagyon emlékeztet a szerb alkotmányra, ami éppen azt bizonyítja, hogy azt alapítói dokumentumnak szánták. Emellett más pontok is az alkotmányos jogok átvételére utalnak.
Felvetik, hogy a statútum máshogyan határozza meg a Vajdaságot tartományként, mint a szerb alaptörvény.
Problémás pontként emeli ki a bírói testület indoklása a tartományi kormány megnevezését és annak hatásköreit. Példaként hozták fel a tartományi parlament feloszlatását, amelyet az indoklás szerint nem kezdeményezhet a vajdasági végrehajtó hatalom.
A nemzeti közösségek tanácsára vonatkozó alkotmánybírósági indoklás azt taglalja, hogy annak csak azok a képviselők lehetnek tagjai, akik vállalták nemzeti hovatartozásukat. Az alkotmány azonban kimondja, hogy senki sem köteles nyilvánosan közölni nemzeti hovatartozását, ami azt jelenti, hogy sérül a képviselők egyenjogúsági joga.
Ugyanígy a Vajdaság területére vonatkozó rész sem szerepelhet a statútumban, mert az alkotmánybíróság szerint a tartomány nem határozhatja meg önállóan, hogy mekkora a területe.
A statútumot 2008 szeptemberében hagyta jóvá a tartományi képviselőház, 2009. november 30-án pedig a szerb parlament is elfogadta, amivel hivatalossá vált az alapdokumentum.
MTI
A 139 oldalas dokumentum szerint a szerbiai tartomány alapdokumentumának több mint kétharmada részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen Szerbia alaptörvényével.Az alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a statútumnak csak azokat a pontjait vizsgálta, amelyekre az eljárást kezdeményező Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és Új Párt (NS) felhívta a figyelmet, de más pontoknál is észleltek alkotmányellenes elemeket.
Az alkotmánybíróság azonban - figyelembe véve, hogy a dokumentum számos szakaszát alkotmányellenesnek nyilvánította, és azok hatályának azonnali elvesztése miatt jogi űr keletkezne - úgy döntött, hogy fél évvel elhalasztja a döntés hivatalos megjelentetését a szerbiai közlönyben.
Az indoklás szerint az alkotmánybíróság feladata, hogy minden olyan esetben fellépjen, amikor valamely törvény nem egyeztethető össze az alkotmánnyal.
Ám az is feladata, hogy a jogfolytonosságot megőrizze, adott esetben az, hogy garantálja a Vajdaság Autonóm Tartomány számára az alkotmány által biztosított helyzetét az országban, és lehetővé tegye, hogy elvégezze a rá háruló feladatokat.
A taláros testület jelezte, hogy nem kérdőjelezhető meg az a szerep, amelyet a Vajdaság betölt, és ezáltal a vajdasági lakosok autonómiához való joga sem.
A rendelkezésre álló hat hónap alatt a vajdasági képviselőháznak és a szerbiai parlamentnek elegendő ideje lesz arra, hogy a kérdéses pontokat összehangolja a szerb alkotmánnyal, addig pedig teljes egészében érvényben marad a statútum.
Az indoklásban az is szerepel, hogy a tartomány alapdokumentumának nem lehet alapítói jellege. Megállapítják, hogy a statútum felépítésében és jellegében azonban nagyon emlékeztet a szerb alkotmányra, ami éppen azt bizonyítja, hogy azt alapítói dokumentumnak szánták. Emellett más pontok is az alkotmányos jogok átvételére utalnak.
Felvetik, hogy a statútum máshogyan határozza meg a Vajdaságot tartományként, mint a szerb alaptörvény.
Problémás pontként emeli ki a bírói testület indoklása a tartományi kormány megnevezését és annak hatásköreit. Példaként hozták fel a tartományi parlament feloszlatását, amelyet az indoklás szerint nem kezdeményezhet a vajdasági végrehajtó hatalom.
A nemzeti közösségek tanácsára vonatkozó alkotmánybírósági indoklás azt taglalja, hogy annak csak azok a képviselők lehetnek tagjai, akik vállalták nemzeti hovatartozásukat. Az alkotmány azonban kimondja, hogy senki sem köteles nyilvánosan közölni nemzeti hovatartozását, ami azt jelenti, hogy sérül a képviselők egyenjogúsági joga.
Ugyanígy a Vajdaság területére vonatkozó rész sem szerepelhet a statútumban, mert az alkotmánybíróság szerint a tartomány nem határozhatja meg önállóan, hogy mekkora a területe.
A statútumot 2008 szeptemberében hagyta jóvá a tartományi képviselőház, 2009. november 30-án pedig a szerb parlament is elfogadta, amivel hivatalossá vált az alapdokumentum.
MTI
Hozzászólások