Miközben a gyümölcstermesztés a hektikus időjárási körülmények miatt egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a csemegeszőlő termesztése kevesebb környezeti kockázatot hordoz és ökológiai alkalmazkodó képessége is kedvező.
Az elmúlt 10 évben 6000-ről 9200 hektár fölé nőtt a dióültetvények területe a támogatási konstrukcióknak is köszönhetően, a termésmennyiség azonban nem emelkedett.
Minden eddiginél korábban indulhat a szüret a hazai almaültetvényeken.
Az országosan jelentkező változékony időjárás okozta fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű gyümölcshullás volt megfigyelhető idén a hazai szilvaültetvényeken.
Idén jó szezonra számítanak a termelők, bőven jut a feldolgozóiparba és a fogyasztók asztalára is a friss csemegekukoricából - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) hétfőn kiadott körképéből.
Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult a bogyós gyümölcsök hazai termesztés annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is lenne igény rájuk.
A szélsőséges tavaszi időjárás miatt az átlagosnál kisebb meggytermés várható, az alacsonyabb hozamok ugyanakkor nem csak a magyarországi ültetvényekre jellemzőek.
Az idén a becslések szerint 16-18 ezer tonna kajszibarackot takaríthatnak be a termelők, ez több mint duplája a tavalyi 6-8 ezer tonnának, de elmarad a 2022-es adatoktól.
A hazai piac mellett bőven jut exportra is a kiváló minőségű magyar tormából.
Nem kedvezett az idei időjárás a szelídgesztenyének, Magyarországon és Európa főbb termővidékein is alacsonyak a hozamok - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképéből.
Jó termésben bíznak idén a hazai dióültetvényeken gazdálkodók.
Javában tart a körteszezon, egészen október végéig szedik a hazai ültetvényeken. Magyarországon közel 2000 hektáron termelnek körtét.
