A botanikus kertek felértékelődnek a klímaváltozás során az urbanizált környezetben
A botanikus kertekre, a természetes környezetre egyre inkább szükség van a városokban, mert a zöldterületek felértékelődnek a klímaváltozás során az urbanizált közegben - mondta Orlóci László botanikus, növénynemesítő, növénygenetikus Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és a TikTokon is elérhető.
A szakember - aki 20 éven keresztül volt a budapesti Füvészkert igazgatója, és 2020-ban az Év Kertésze címet is elnyerte - azt mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben: manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatásuk is van a városi zöldfelületeknek, ugyanis az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet.
Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek, mint például az allergia. A növénynemesítők és genetikusok szerint az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért - egyelőre még egyetemi szinten - elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát - tette hozzá.
Egy városon belül, ahol rengeteg épített dolog van, a nyári nagy melegekben elmarad a növények számára nélkülözhetetlen harmatlecsapódás. Az emberekhez hasonlóan a növények is stresszelnek, és a városban a növények stresszórái hosszabbak, mint a szántóföldön - jelezte. Ez különös jelentőséggel bír a mostani klímakrízisben - értékelt.
Ezt a növényi stresszt leginkább egy kutatólaboratóriumban lehet tanulmányozni. Ilyen kutatólaboratórium egy botanikus kert, ahol rengeteg kísérletre nyílik lehetőség. Ezek a kísérletek pedig mintául szolgálhatnak a későbbi városi növényzetkutatás számára is.
Áder János megjegyezte, ha a növények nem szűrik meg megfelelő mennyiségben a port, akkor nőni fog a légúti betegségek száma, a hőstressztől több ember kerül kórházba. Hozzátette, abban, hogy a növények tudnak-e segíteni nekünk ebben a helyzetben, a városi növényzet egészségi állapota a döntő. Ezért ökológiai fordulat előtt állunk a városi kertészetben, ugyanis ezeknek a növényeknek komoly adaptációs problémáik vannak. Azokat a növényeket keresik, amelyek alkalmasak például a porszűrésre.
Orlóci László erre azt mondta: ez mindenre kiterjedő szemléletet igényel. Ugyanis a növények a városon belül egy mesterséges társulásnak a részei. Figyelembe kell venni, hogy a városi népesség növekedésével egyre jobban terjed az allergia is - emelte ki. Egy olyan kutatócsoportot terveznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keretein belül, amelyben a növénynemesítők, genetikusok megoldást keresnek a kihívásokra - közölte.
Végül a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy egy botanikus kertnek a kutatást szolgáló haszna mellett oktatási szerepe is van. Orlóci László példaként említette, hogy a Füvészkertben tizenöt éve építettek egy gyermekkertészetet, ahol a fiatalok ültetnek, megismerik a komposztálást, felismernek különböző növényeket.
(Forrás: MTI)
A szakember - aki 20 éven keresztül volt a budapesti Füvészkert igazgatója, és 2020-ban az Év Kertésze címet is elnyerte - azt mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben: manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatásuk is van a városi zöldfelületeknek, ugyanis az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet.Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek, mint például az allergia. A növénynemesítők és genetikusok szerint az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért - egyelőre még egyetemi szinten - elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát - tette hozzá.
Egy városon belül, ahol rengeteg épített dolog van, a nyári nagy melegekben elmarad a növények számára nélkülözhetetlen harmatlecsapódás. Az emberekhez hasonlóan a növények is stresszelnek, és a városban a növények stresszórái hosszabbak, mint a szántóföldön - jelezte. Ez különös jelentőséggel bír a mostani klímakrízisben - értékelt.
Ezt a növényi stresszt leginkább egy kutatólaboratóriumban lehet tanulmányozni. Ilyen kutatólaboratórium egy botanikus kert, ahol rengeteg kísérletre nyílik lehetőség. Ezek a kísérletek pedig mintául szolgálhatnak a későbbi városi növényzetkutatás számára is.
Áder János megjegyezte, ha a növények nem szűrik meg megfelelő mennyiségben a port, akkor nőni fog a légúti betegségek száma, a hőstressztől több ember kerül kórházba. Hozzátette, abban, hogy a növények tudnak-e segíteni nekünk ebben a helyzetben, a városi növényzet egészségi állapota a döntő. Ezért ökológiai fordulat előtt állunk a városi kertészetben, ugyanis ezeknek a növényeknek komoly adaptációs problémáik vannak. Azokat a növényeket keresik, amelyek alkalmasak például a porszűrésre.
Orlóci László erre azt mondta: ez mindenre kiterjedő szemléletet igényel. Ugyanis a növények a városon belül egy mesterséges társulásnak a részei. Figyelembe kell venni, hogy a városi népesség növekedésével egyre jobban terjed az allergia is - emelte ki. Egy olyan kutatócsoportot terveznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keretein belül, amelyben a növénynemesítők, genetikusok megoldást keresnek a kihívásokra - közölte.
Végül a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy egy botanikus kertnek a kutatást szolgáló haszna mellett oktatási szerepe is van. Orlóci László példaként említette, hogy a Füvészkertben tizenöt éve építettek egy gyermekkertészetet, ahol a fiatalok ültetnek, megismerik a komposztálást, felismernek különböző növényeket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások