A Budai-hegységben rohamos terjednek a kórokozók és károsítók, valamint az inváziós fafajok a klímaváltozás hatására
A klímaváltozás hatására rohamosan terjedő kórokozók és károsítók, valamint az inváziós fafajok az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik - közölte a Budai-hegységben mintegy 9153 hektárnyi területen gazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt. szerdán az MTI-vel.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba. Az azonban közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, így komoly károkat okoznak - magyarázták a szakemberek.
Felidézték, hogy a változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Itt őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek, azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert. Köztük a bálványfa, amely olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket - részletezték a közleményben.
Hozzátették, hogy a magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.
A közlemény szerint a tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományaiban. Kiderítették, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket.
Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg a tölgy-csipkéspoloskát eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak - hangsúlyozták a sajtóanyagban.
A szakértők szerint az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, a ritkán érkező eső pedig sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. Emiatt a Pilisi Parkerdő számos területén mesterséges újratelepítésre volt szükség - írták.
Felhívták a figyelmet, hogy az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást: gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók. Jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, aszály idején azonban nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.
A nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek is, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során - hívták fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő szakemberei. Hangsúlyozták, hogy bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének felelőssége van az éghajlatváltozás egyre gyorsabban jelentkező hatásainak mérséklésében.
(Forrás: MTI)
A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba. Az azonban közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, így komoly károkat okoznak - magyarázták a szakemberek.Felidézték, hogy a változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Itt őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek, azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert. Köztük a bálványfa, amely olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését.
Hozzátették, hogy a magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.
A közlemény szerint a tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományaiban. Kiderítették, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket.
Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg a tölgy-csipkéspoloskát eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak - hangsúlyozták a sajtóanyagban.
A szakértők szerint az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, a ritkán érkező eső pedig sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. Emiatt a Pilisi Parkerdő számos területén mesterséges újratelepítésre volt szükség - írták.
Felhívták a figyelmet, hogy az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást: gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók. Jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, aszály idején azonban nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.
A nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek is, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során - hívták fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő szakemberei. Hangsúlyozták, hogy bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének felelőssége van az éghajlatváltozás egyre gyorsabban jelentkező hatásainak mérséklésében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások