A klímaváltozás hatására egyre több gólya marad itthon télen

A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás, kutatók szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltozatja a vonuló madarak szokásait, ami a hazai egyedeken is észrevehető. A folyamat egyik jele, hogy egyre több gólya marad itthon télen.A gólyák elvileg augusztus második felében indulnak el kontinensünknek erről a részéről, viszont ugyanaz a folyamat tapasztalható itthon, ami Nyugat és Dél-Európát már korábban elérte: ennek hatására például Dél-Spanyolországban a gólyák jelentős része már el sem megy télen - mondta el Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:


    
Az ökológus szerint már nemcsak arról van szó, hogy a melegedő telek, tavaszok, őszök miatt a költöző madarak kicsit később indulnak el telelőhelyeik felé vagy pedig tavasszal korábban érkeznek, hanem maga a stratégia is megváltozik: a vonulóból állandó madár lesz. Magyarázata szerint, amit Magyarországon a folyamat egyik lépésekén tapasztalhatunk, hogy egyre több gólya kísérel meg áttelelni itthon.


Ebben egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre, másrészt a klímaváltozás egyik hatásaként a Szahara változása, ami egyre szélesebb lett és egyre nagyobb távolságot kell a gólyáknak táplálék, víz és pihenés nélkül megtenni. Ez rendkívül kockázatos, egyre nagyobb az esélye, hogy a fiatalok elpusztulnak az út során, tehát megéri azt a stratégiát folytatni a madaraknak, hogy megpróbálnak áttelelni - mondta az ökológus.
    

Az igazgató szerint erre a változásra emberi folyamatok is rásegítenek. A dél-spanyol gólyák a regionális szeméttelepeken táplálkozva télen is őrzik a fészküket. Sőt annyira forró és száraz a nyár Spanyolországban, hogy a gólyák egy része Spanyolországba jár telelni és Tunéziában fészkel. Emellett hozzájárul a folyamathoz, hogy, az európai vonuló madarak nagy része azt tapasztalja Afrikába érve, hogy a vizes élőhelyek az emberi beavatkozásnak köszönhetően eltűnnek. Így még kockázatosabb a vonulás.
    

Végvári Zsolt beszélt arról is, hogy amennyiben az itthon maradt madarakat emberek etetik és tartják életben, azzal bajt okozhatnak, mivel olyan egyedeket juttathatnak előnyhöz a többiekkel szemben, amelyeknek az utódaik is elpusztulnak majd emberi segítség nélkül, illetve ők maguk is egy következő útjuk alkalmával. Az emberi beavatkozás felborítja a természet rendjét.
    

Végvári Zsolt kérdésre válaszolva a vonuló egyedek útjáról elmondta: a madárkövető oldalak szerint a térségből elindult gólyák egy része már elhagyta Törökországot és az elkövetkező hetekben érkeznek meg Afrikába.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turizmus miatt jelenhetett meg kokain és fájdalomcsillapító a bahamai cápák vérében

A turizmus miatt jelenhetett meg kokain és fájdalomcsillapító a bahamai cápák vérében

A hajók kezeletlen szennyvize okozhatja a problémát a szakértők szerint.

Tanulmány: az ember és a kutya kapcsolata több mint 15 ezer éve kezdődött

Tanulmány: az ember és a kutya kapcsolata több mint 15 ezer éve kezdődött

A kutyák és az emberek közötti kapcsolat több mint 15 ezer évre nyúlhat vissza, a kutatások arra utalnak, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek már az utolsó jégkorszak idején is etették a kutyákat, és rituális temetést rendeztek nekik.

Kiderült, hogy miért esnek mindig a talpukra a macskák!

Kiderült, hogy miért esnek mindig a talpukra a macskák!

Több, mint 100 év után jöttek rá a megoldásra a kutatók.

Nem hagyták ott a sérült baglyot

Nem hagyták ott a sérült baglyot

Az autópályás rendőröknek nem csak az emberekre kell odafigyelniük az úton.

Az év lepkéje 2026-ban a nagy tűzlepke

Az év lepkéje 2026-ban a nagy tűzlepke

A lakossági internetes szavazás alapján a 2026-os év lepkéje a nagy tűzlepke lett - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A fürge gyík az év hüllője 2026-ban

A fürge gyík az év hüllője 2026-ban

A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya - közölte a szervezet az MTI-vel csütörtökön.

2025-ben felfedezett állatfajok

2025-ben felfedezett állatfajok

Ezek voltak a tavalyi év legérdekesebb és legfurcsább felfedezései.

Az ELTE etológusainak vizsgálata szerint a kutyák gazdáik beszélgetéséből is képesek új szavakat tanulni

Az ELTE etológusainak vizsgálata szerint a kutyák gazdáik beszélgetéséből is képesek új szavakat tanulni

A kutyák többet értenek a beszédből, mint azt korábban gondolták: egyes kivételes képességű ebek képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy tanítanák őket, elég, ha a gazdáik beszélgetését hallgatják.

Védjük állatainkat az extrém hidegben!

Védjük állatainkat az extrém hidegben!

Az előttünk álló napokban a hideg időjárás és a havazás nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is komoly veszélyt jelent.

Az énekes rigó az év madara 2026-ban

Az énekes rigó az év madara 2026-ban

Az énekes rigó lett az év madara 2026-ban a lakossági internetes szavazás eredményeképpen - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

http://ujhazak.com