Az enyhe tél is veszélyes lehet a madárvilág számára
Az enyhe tél kedvez a hazai és a Magyarországon vendégeskedő madárvilágnak, azonban számos veszélyt is rejt, hiszen ha a madarak a tavaszias időjárás miatt korábban költenek, már néhány fagyos nap is a fiókák tömeges pusztulását idézheti elő.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa az MTI-nek elmondta, hogy a madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez. "A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb +lagymatag+ telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak" - fogalmazott.
Az enyhe idő nyomán ugyanis a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. "Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú - például betegségekre hajlamos - egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve" - emelte ki az ornitológus.
Ismertetése szerint a klímaváltozáshoz alkalmazkodás folyamatának egyik látványos példáját mutatja az idei télen is itthon maradt, több tucatnyi fehér gólya. Ezek a madarak mérlegelve a hosszú repülés veszélyeit és a helyben maradás kockázatait, egy evolúciós lépést téve "felülbírálták" a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot - vélekedett a szakember, aki szerint az állatok végül "jól döntöttek", mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig.
Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezen madarak a költözés helyett ez év őszén is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen 100-nál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok - mutatott rá.
Örvendetes, hogy a néhány éve még a kihalás által fenyegetett parlagi sas egyre szaporodik, már több mint 150 pár fészkel a Duna-Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, "az idők szavának" engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak.
A klímaváltozás mellett más negatív hatások is fenyegetik a madárvilágot. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán például az agrárterületekhez, gyepekhez, szántókhoz kötődő madarak szerte Európában nagy veszélyben vannak, számarányuk évről-évre csökken. "Ezért egyre fontosabb, hogy segítsük megmaradásukat. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal" - figyelmeztetett a szakember.
A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példája a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. Ezért is fordít rájuk kiemelt figyelmet az egyesület, amelynek aktivistái geolokátorokkal próbálják megtalálni a fecskék máig ismeretlen afrikai telelőterületeit.
A nagyobb testű madárfajok - gólyák, sasok, sólymok és vércsék - esetében már műholdas jeladók is bevethetők. Segítségükkel szinte élőben lehet nyomon követni az afrikai trópusok tájain ezekben a hetekben hazainduló madarak mozgását. A tavaszi vonulás ugyanis e távoli földrészen már elkezdődött, a vedlés után a madarak hiperevéssel nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel magukban. "Például egy alig tízgrammos, foltos nádi poszáta ilyenkor képes megduplázni testtömegét és az +üzemanyagát+ felélve egy hét alatt akár ötezer kilométeres távot repülni" - állítja a szakember.
Az egyesület a március közepétől megérkező fecskék szaporodásának elősegítésére az ereszek alá műfészkek felhelyezését, a közelben sárkupacok, ivóvizes tálcák kihelyezését javasolja. "A fecske és más madarak például ingyenes szúnyogirtással viszonozzák az emberi gondoskodást" - tette hozzá Orbán Zoltán, aki szerint a madárvilág a természet nélkülözhetetlen része, vészes megritkulása ráirányítja a figyelmet, hogy baj van a környezettel, így az ember is veszélybe kerülhet.
MTI
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa az MTI-nek elmondta, hogy a madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez. "A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb +lagymatag+ telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak" - fogalmazott.Az enyhe idő nyomán ugyanis a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. "Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú - például betegségekre hajlamos - egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve" - emelte ki az ornitológus.
Ismertetése szerint a klímaváltozáshoz alkalmazkodás folyamatának egyik látványos példáját mutatja az idei télen is itthon maradt, több tucatnyi fehér gólya. Ezek a madarak mérlegelve a hosszú repülés veszélyeit és a helyben maradás kockázatait, egy evolúciós lépést téve "felülbírálták" a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot - vélekedett a szakember, aki szerint az állatok végül "jól döntöttek", mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig.
Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezen madarak a költözés helyett ez év őszén is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen 100-nál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok - mutatott rá.
Örvendetes, hogy a néhány éve még a kihalás által fenyegetett parlagi sas egyre szaporodik, már több mint 150 pár fészkel a Duna-Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, "az idők szavának" engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak.
A klímaváltozás mellett más negatív hatások is fenyegetik a madárvilágot. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán például az agrárterületekhez, gyepekhez, szántókhoz kötődő madarak szerte Európában nagy veszélyben vannak, számarányuk évről-évre csökken. "Ezért egyre fontosabb, hogy segítsük megmaradásukat. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal" - figyelmeztetett a szakember.
A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példája a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. Ezért is fordít rájuk kiemelt figyelmet az egyesület, amelynek aktivistái geolokátorokkal próbálják megtalálni a fecskék máig ismeretlen afrikai telelőterületeit.
A nagyobb testű madárfajok - gólyák, sasok, sólymok és vércsék - esetében már műholdas jeladók is bevethetők. Segítségükkel szinte élőben lehet nyomon követni az afrikai trópusok tájain ezekben a hetekben hazainduló madarak mozgását. A tavaszi vonulás ugyanis e távoli földrészen már elkezdődött, a vedlés után a madarak hiperevéssel nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel magukban. "Például egy alig tízgrammos, foltos nádi poszáta ilyenkor képes megduplázni testtömegét és az +üzemanyagát+ felélve egy hét alatt akár ötezer kilométeres távot repülni" - állítja a szakember.
Az egyesület a március közepétől megérkező fecskék szaporodásának elősegítésére az ereszek alá műfészkek felhelyezését, a közelben sárkupacok, ivóvizes tálcák kihelyezését javasolja. "A fecske és más madarak például ingyenes szúnyogirtással viszonozzák az emberi gondoskodást" - tette hozzá Orbán Zoltán, aki szerint a madárvilág a természet nélkülözhetetlen része, vészes megritkulása ráirányítja a figyelmet, hogy baj van a környezettel, így az ember is veszélybe kerülhet.
MTI
Hozzászólások