Az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek a magyar gyümölcs tájfajták napja alkalmából
Fát olts, ne másokat! címmel az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek márciusban és áprilisban a magyar gyümölcs tájfajták napjához kapcsolódóan; az eseményeken bárki megismerkedhet a faoltás gyakorlatával - tájékoztatta az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-t pénteken.
A gyümölcsoltás hagyománya generációkon átívelő tudást hordoz, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság és a Klímapolitikai Intézet a magyar gyümölcs tájfajták napjához illeszkedő Fát olts, ne másokat!
A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint az MCC Klímapolitikai Intézet kezdeményezésére az Agrárminisztérium 2024-ben hívta életre a Magyar gyümölcs tájfajták napját.
A jeles napot Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, március 25-én tartják, azzal a céllal, hogy a hazai őshonos gyümölcsfajták termesztésének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Idén a jeles nap alkalmából az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek: március 21-én Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Látogató- és Oktatóközpontban, március 22-én Tiszakürtön, a Tiszakürti Arborétumban és a kecskeméti Természet Háza Látogatóközpontban, március 25-én Budapesten, az MCC-Klímapolitikai Intézet székhelyén, március 29-én a debreceni Demki Csapókerti Közösségi Házban, Mátrafüreden, a Harkály Házban, április 5-én Szatymazon, a Kurgán Természtvédelmi Bemutatóhelyen, valamint Bugacon a Puszta Kapuja Információs Központban várják az érdeklődőket.
Az eseményeken a résztvevők egy előadást követően személyesen próbálhatják ki a faoltás módszerét. Az oltványokat mindenki hazaviheti, és a saját kertjében nevelheti tovább - írták.
A tájékoztató szerint a magyar tájfajták megőrzése nemcsak kulturális és étkezési, de a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk szempontjából is kulcskérdés. A régi magyar gyümölcsfajtákat évszázadok óta termesztik Magyarországon, azok jól alkalmazkodtak az egyes tájegységek mikroklímájához, így sokkal ellenállóbbak az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárással és a különböző betegségekkel szemben.
A magyar fajták megőrzése természetes módon járul hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer ellátásbiztonság javításához - hívják fel a figyelmet. Jelenleg mintegy 80 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon Magyarországon. Egyes régi fajták széles körben elterjedtek, mások teljesen kiszorultak a termesztésből, megőrzésükben az állam és önkéntesek egyaránt kiveszik a részüket - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A gyümölcsoltás hagyománya generációkon átívelő tudást hordoz, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság és a Klímapolitikai Intézet a magyar gyümölcs tájfajták napjához illeszkedő Fát olts, ne másokat! elnevezésű kampánya - közölték.
A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint az MCC Klímapolitikai Intézet kezdeményezésére az Agrárminisztérium 2024-ben hívta életre a Magyar gyümölcs tájfajták napját.
A jeles napot Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, március 25-én tartják, azzal a céllal, hogy a hazai őshonos gyümölcsfajták termesztésének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Idén a jeles nap alkalmából az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek: március 21-én Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Látogató- és Oktatóközpontban, március 22-én Tiszakürtön, a Tiszakürti Arborétumban és a kecskeméti Természet Háza Látogatóközpontban, március 25-én Budapesten, az MCC-Klímapolitikai Intézet székhelyén, március 29-én a debreceni Demki Csapókerti Közösségi Házban, Mátrafüreden, a Harkály Házban, április 5-én Szatymazon, a Kurgán Természtvédelmi Bemutatóhelyen, valamint Bugacon a Puszta Kapuja Információs Központban várják az érdeklődőket.
Az eseményeken a résztvevők egy előadást követően személyesen próbálhatják ki a faoltás módszerét. Az oltványokat mindenki hazaviheti, és a saját kertjében nevelheti tovább - írták.
A tájékoztató szerint a magyar tájfajták megőrzése nemcsak kulturális és étkezési, de a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk szempontjából is kulcskérdés. A régi magyar gyümölcsfajtákat évszázadok óta termesztik Magyarországon, azok jól alkalmazkodtak az egyes tájegységek mikroklímájához, így sokkal ellenállóbbak az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárással és a különböző betegségekkel szemben.
A magyar fajták megőrzése természetes módon járul hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer ellátásbiztonság javításához - hívják fel a figyelmet. Jelenleg mintegy 80 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon Magyarországon. Egyes régi fajták széles körben elterjedtek, mások teljesen kiszorultak a termesztésből, megőrzésükben az állam és önkéntesek egyaránt kiveszik a részüket - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások