Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya várja a látogatókat Szegeden
Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya (Nelumbo nucifera), valamint a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programok, tánc-, jóga- és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat a hétvégén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében a Lótusz napokon - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Közleményük szerint az indiai lótuszok a szegedi botanikuskert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a kerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
A látogatók megcsodálhatják a lótuszos tavat, amely a japán kert része. A rendezvény névadó növénye, az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában. A víztükör fölé magasan kiemelkedő sötét rózsaszín lótuszvirágok tömege fogadja a vendégeket, és már láthatók a magokat rejtő - leginkább zuhanyrózsára hasonlító - termések is. A tó szigetének teaháza kellemes kitekintő és pihenőhelyet kínál e különleges látvány befogadásához. Szombaton és vasárnap hét alkalommal is lótusztúrák indulnak a Buddha szobortól, ezen a botanikuskert munkatársai mutatják be a virágot és más távol-keleti növényeket az érdeklődőknek.
A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Ázsia mérsékelt égövi területének déli, délkeleti vidéke. Később, a buddhizmus terjeszkedésével jutott el a szubtrópusi, forró égövi vidékekre is, egészen Ausztrália észak-keleti részéig. Napjainkban széles körben hatalmas vízi ültetvényeken termesztik, táplálékként, dísz- és gyógynövényként is hasznosítják.
A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
A füvészkert látogatói a hétvégén megismerkedhetnek a távol-keleti kultúra számos területével, zenei és táncbemutatók, kézműves-foglalkozások, kiállítások várják a vendégeket. A lótuszos tó partján bonsaikiállítást és -bemutatót tartanak, ahol az eredeti japán fák mellett őshonos magyar fajtákból alakított növények is megtekinthetők majd. A rózsakertben a Magyar Origami Kör mutatja be a japán papírhajtogatás művészetét, és a kiállítás mellett a vendégek maguk is elsajátíthatják az egyes alapfogásokat.
A Szegeden működő jógastúdiók tucatnyi oktatója tart foglalkozásokat a botanikuskert árnyas fái alatt, de különféle harcművészeti irányzatok képviselői is láthatók majd. A kitelepülő éttermek jóvoltából nemcsak a zene és a tánc, de a távol-keleti ízvilág is képviselteti magát a rendezvényen.
(Forrás: MTI)
Közleményük szerint az indiai lótuszok a szegedi botanikuskert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a kerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.A látogatók megcsodálhatják a lótuszos tavat, amely a japán kert része.
A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Ázsia mérsékelt égövi területének déli, délkeleti vidéke. Később, a buddhizmus terjeszkedésével jutott el a szubtrópusi, forró égövi vidékekre is, egészen Ausztrália észak-keleti részéig. Napjainkban széles körben hatalmas vízi ültetvényeken termesztik, táplálékként, dísz- és gyógynövényként is hasznosítják.
A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
A füvészkert látogatói a hétvégén megismerkedhetnek a távol-keleti kultúra számos területével, zenei és táncbemutatók, kézműves-foglalkozások, kiállítások várják a vendégeket. A lótuszos tó partján bonsaikiállítást és -bemutatót tartanak, ahol az eredeti japán fák mellett őshonos magyar fajtákból alakított növények is megtekinthetők majd. A rózsakertben a Magyar Origami Kör mutatja be a japán papírhajtogatás művészetét, és a kiállítás mellett a vendégek maguk is elsajátíthatják az egyes alapfogásokat.
A Szegeden működő jógastúdiók tucatnyi oktatója tart foglalkozásokat a botanikuskert árnyas fái alatt, de különféle harcművészeti irányzatok képviselői is láthatók majd. A kitelepülő éttermek jóvoltából nemcsak a zene és a tánc, de a távol-keleti ízvilág is képviselteti magát a rendezvényen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások