Rovarfogó növények napja a szegedi füvészkertben

Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, az érdeklődőknek több ismert és néhány ritkább szárazföldi húsevő fajt és fajtát is bemutatnak - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.A növények a Földön mindenhol élnek, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Jó példái ennek a növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények. Tápanyagszegény élőhelyeket hódítottak meg, nitrogén- és foszfor szükségletük egy részét különböző állatok: apró rovarok, kétéltűek, sőt akár rágcsálók fogságba ejtésével, és megemésztésével fedezik. Minden esetben a növények levele módosult csapdává, ám azok az egyes nemzetségek esetében más és más módon lépnek működésbe.
    

A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztenek, és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadék emészti meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, a tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak. A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat.
    

Mozgásra képes csapdával rendelkezik a vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik, és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha az egymás után több érzékelőszőrt is megérint. A szegedi egyetemi füvészkert rovarfogó gyűjteményében a legismertebb húsevő növények - a kürtvirágok, kancsókák, vénusz légycsapója, rencék és a harmatfüvek - képviselői testközelből is megfigyelhetők. Vasárnap a látogatóknak néhány igazi ritkaságot is bemutatnak: látható az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is.
    

Az érdeklődők mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, megtudhatják hol élnek és pontosan milyen életmódot is folytatnak az egyes fajok. A kicsiket ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal várják. Az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín- és formaváltozatuk létezik. Szobai tartásuk kis odafigyeléssel sikeresen megvalósítható.


Az, akik otthonukban szeretnének rovarfogó növényt nevelni, a helyszínen vásárolhatnak ilyet, és tartásukkal kapcsolatban szakemberektől kaphat segítséget. A vállalkozó szelleműek akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, üvegbe zárt minikertjüket.


(Forrás: MTI)