Rovarfogó növényekkel ismerkedhetnek meg a látogatók a szegedi füvészkertben
Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ahol az érdeklődőknek több ismert és néhány ritkább szárazföldi húsevő fajt és fajtát is bemutatnak – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A tematikus napon előadásokon mutatják be a rovarfogó növények különleges életét, a vendégek gyakorlati tanácsokat kaphatnak a húsevő növények otthoni tartásához és szaporításához, és az is kiderül, milyenek az egzotikus gyümölcstermő és dísznövények tartásának lehetőségei Magyarországon.
Az érdeklődők mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, a gyerekeket ügyességi játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal várják. Az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín- és formaváltozatuk létezik.
Az, akik otthonukban szeretnének rovarfogó növényt nevelni, a helyszínen vásárolhatnak is ilyet. A vállalkozó szelleműek akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, üvegbe zárt minikertjüket, ehhez érdemes magukkal vinniük egy hét decisnél nagyobb befőttes üveget - emelték ki a szervezők.
A növények a Földön mindenhol élnek, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Jó példái ennek a növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények. Tápanyagszegény élőhelyeket hódítottak meg, nitrogén- és foszforszükségletük egy részét különböző állatok: apró rovarok, kétéltűek, sőt akár rágcsálók fogságba ejtésével és megemésztésével fedezik.
Minden esetben a növények levele módosult csapdává, ám azok az egyes nemzetségek esetében más és más módon lépnek működésbe. A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztettek, és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadék emészti meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak.
A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat. Mozgásra képes csapdával rendelkezik a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha ez egymás után több érzékelőszőrt is megérint.
A szegedi egyetemi füvészkert rovarfogó gyűjteményében a legismertebb húsevő növények - a kürtvirágok, a kancsókák, a Vénusz légycsapója, a rencék és a harmatfüvek - képviselői testközelből is megfigyelhetők. Vasárnap a látogatóknak néhány igazi ritkaságot is bemutatnak: látható lesz az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is. Szeptember végéig még látogatható az arborétum csaknem húsz, Dél-Amerika trópusain honos pillangófajt bemutató lepkekertje.
Az idei utolsó szállítmány báb a napokban érkezett Costa Ricából Szegedre, így a következő hetekben több száz színpompás trópusi pillangóban gyönyörködhetnek a vendégek, ahogy még sétálhatnak az orchidea- és páfrányházban is.
(Forrás: MTI)
A tematikus napon előadásokon mutatják be a rovarfogó növények különleges életét, a vendégek gyakorlati tanácsokat kaphatnak a húsevő növények otthoni tartásához és szaporításához, és az is kiderül, milyenek az egzotikus gyümölcstermő és dísznövények tartásának lehetőségei Magyarországon.Az érdeklődők mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, a gyerekeket ügyességi játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal várják. Az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín- és formaváltozatuk létezik.
Szobai tartásuk kis odafigyeléssel sikeresen megvalósítható.
Az, akik otthonukban szeretnének rovarfogó növényt nevelni, a helyszínen vásárolhatnak is ilyet. A vállalkozó szelleműek akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, üvegbe zárt minikertjüket, ehhez érdemes magukkal vinniük egy hét decisnél nagyobb befőttes üveget - emelték ki a szervezők.
A növények a Földön mindenhol élnek, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Jó példái ennek a növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények. Tápanyagszegény élőhelyeket hódítottak meg, nitrogén- és foszforszükségletük egy részét különböző állatok: apró rovarok, kétéltűek, sőt akár rágcsálók fogságba ejtésével és megemésztésével fedezik.
Minden esetben a növények levele módosult csapdává, ám azok az egyes nemzetségek esetében más és más módon lépnek működésbe. A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztettek, és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadék emészti meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak.
A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat. Mozgásra képes csapdával rendelkezik a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha ez egymás után több érzékelőszőrt is megérint.
A szegedi egyetemi füvészkert rovarfogó gyűjteményében a legismertebb húsevő növények - a kürtvirágok, a kancsókák, a Vénusz légycsapója, a rencék és a harmatfüvek - képviselői testközelből is megfigyelhetők. Vasárnap a látogatóknak néhány igazi ritkaságot is bemutatnak: látható lesz az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is. Szeptember végéig még látogatható az arborétum csaknem húsz, Dél-Amerika trópusain honos pillangófajt bemutató lepkekertje.
Az idei utolsó szállítmány báb a napokban érkezett Costa Ricából Szegedre, így a következő hetekben több száz színpompás trópusi pillangóban gyönyörködhetnek a vendégek, ahogy még sétálhatnak az orchidea- és páfrányházban is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások